Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
PAR - 7X8 leállító, következésképpen életmódjában, mentalitásában, szellemi kultúrájában is feudális vonásokat konzerváló reális arculatát, Erinek megfelelően változott a dualizmus korában a parasztság társadalmi köre. Tágabb értelemben beletartozott az agrárproletariát u s. amely Nyugat-Európában sokkal több joggal kapcsolható a munkásosztál yhoz. mint nálunk, ahol bérezésük, életmódjuk stb, számtalan tradicionális elemet őrzött. Parasztok lettek persze kiváltságaik megszűntével a földjüket maguk művelő egykori kisneme sek, de -- ugyancsak jellemző módon — az " úri" kisbi rtokoso któl felfelé már senki sem számított parasztnak. /A hivatalos nyelv s maguk a parasztok nem parasztnak nevezték önmagukat, hanem földművesnek, gazdának, gazdálkodónak, birtokosnak stb,/ — A paraszti rétegeket lásd gazdagparasztsá g, középparasztsá g, kisparasztsá g, törpebirtokos parasztsá g címszavak alatt. A parasztság és fogalma a jelen szocialista korszakban újabb, s az egy századdal korábbinál alaposabb átalakuláson megy át. Nemcsak számuk csökken, de a termelőszövetkeze tekben. s állami gazdaságo kban maradiaknak egyre iparosabb, gépesitettebb, munkásokhoz hasonlóan bérezett munkája, az önellátás háttérbe szorulása, a fal u, s az ottani életmód, kultúra átformálódása egészen új társadalmi osztály kialakulása felé mutat, PARASZTVARMEGY E: Magyarország három részre szakadását követően — különösen az állandó hadjáratok útvonalában és a török hódoltság területén — a közbiztonsági helyzet katasztrofálissá vált, A területükről kiszorult nemesi vármegyé k a XVI, században, főleg a tizenötéves háború időszakában, nem voltak abban a helyzetben, hogy hódoltsági, illetve az ún. hódoltsági sá vban, peremvidéken élő jobbágyaik védelmét biztositsák, A jobbágyok kénytelenek voltak saját delmükről gondoskodni; magukat fegyverezték fel. E sponan gyakorlatra épitettek azok az országgyűlé si törvén yek, melyek bizonyos esetekben engedélyezték a parasztsá g fel-
