Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
- 715 Ó-OL A abszolutisztikus államokhoz fűződik. Magyar vonatkozásban az első papírpénzeket, az ún, bankóoédulákat vagy: bankóforint, papirbankó/ a Habsburg államhatalom 1762-ben bocsátotta ki, és — XI, József kori előzmények után — ezek inflálódtak nagymértékben az l8lo-es évekre. Bankjegyből papírpénz lett a Kossuth-bankó, a háborús költségekre nyomott koron a és peng ő. a Tanácsköztársaság "fehérpénze" is, — Az állammonopolista kapitalizmusban a bankjegy aranyra való beválthatósága is megszűnik, és jellegét tekintve a papirpénzhez közeledik. Egyes közgazdászok —- nem véve figyelembe, hogy a szocializmusban a pénz hitelnyújtás alapján keletkezik -- a mai forin tot szintén papírpénznek tekintik, mások annak alapján, hogy a hite lek gyakran lassan kerülnek törlesztésre, Így nem működik kellőképpen a bankjegyvisszavonási automatizmus, s forgalomban lévő bankjegyek száma túlzottéin megnövekszik, PARASZ T: lásd parasztsá g. PARASZTHADNAG Y: lásd hadnag y és parasz tvármegy e. PARASZTPOLGÁRSÁ G: A történettudomány műszava a mezőváro sok /oppidum-ok/ lakosságára, amely a XV, század végén az ox'szág népességének 15—2o $-át alkotta, s arányuk a későbbiek során csak növekedett, — Az elnevezés két tekintetben is találó, minthogy a mezővárosok nem feleltek meg az igazi városnak sem a gazdasági, sem a jogi kritériumok terén. Ezekben döntő mértékben mezőgazdasági termelés folyt, de mégsem ugyanolyan mint a falvakban. Akár szőlőművelő, akár marhatenyésztő oppidumokról van szó, mindegyik többé-kevésbé specializált árutermelő és kereskedő ''parasztpolgárságot" feltételezett, s általában a társadalmi munkamegosztásnak a fal unál magasabb szintjét képviselték, Iparosodtak valamelyest, céhe k alakultak az alapágazatokban ós a speciális agrártermékekre épülve, több országos vásá rt tartottak, A mozgékony életvitelű parasztpolgárság fogékonyabb lett a kultúra új áramlatai, pl, a
