Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Ö
ÖNK dett és csak a maradék felesleget vitték pia cra. A világpia c csak a XV-XVX, századoktól formálódott, országos piacról pedig csak a kifejlett kapitalizmustól kezdve beszélhetünk, — Végül autarcliiás /do semmiképpen nem naturális/ jellegűnek nevezi a történettudomány a szocialista országoknak az 195o-es évek végéig folytatott gazdaságpolitikáját, valamint tőkés államoknak liáborúk, válságok idején kialakuló hasonló gyakorlatát. Az önellátás itt aztán csakugyan tendenciaként és kizárólag a külgazdaság viszonylatában értendő, ÖNKÉNTES ÖRÖKVÁLTSÁ G: lásd örökváltsá g. ÖNKORMÁNYZA T /autonómia/: Az államon belül — annak részeként — bizonyos, szélesebb vagy tágabb funkcióköx're és leggyakrabban területre is kiterjedő, rendszerint helyi érdekű, jogilag kodifikált igazgatást jelent. Ilyennel rendelkezhettek Magyarországon egyes nagyobb történeti-földrajzi egységek — pl, Horvátörszá g. Erdél y —, mindenütt meglévő kormányzati területek — pl, a Hajdú- és Jászkun-kerüle tek. a vármegy ék -—, települések -- pl, különböző szintű váro sok, falvak —, azután testületek — pl. céhe k, ügyvé di és kereskedelmi kamar ák --, valamint oktatási és vallási intézmények -- pl. egyete mek, reformátu s és evangélikus egyhá zak. /Modern nemzetisé gi autonómia nálunk csak tex-vként merül fel./ Az önkormányzatoknak egyfelől volt belső hierarchiájuk; igy a középkori erdélyi autonómián belül vármegyei, szé ki, szabad királyi váro si, sőt alsóbb-korlátozottabb szinten városifalusi önkormányza tok léteztek. Másfelöl differenciálni kell feudális és kapitalista, azonkivül — ha hazánkban e néven nem is elterjedten — szocialista autonómia között, amelyek az államigazgatás centralizáltság! fokainak megfelelően különböznek egymástól, A legszélesebb önkormányzatok a rende k kialakulásával jelentek meg: funkcionális alkotóelemeik a sta tu tu malkotási. biró-
