Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

BAN - 62 házási feladatokat ellátó az Állami Fejlesztési Bank, hoz zájuk társul a tanác

si és egyéni érdekű müveleteket lebo nyolitó Országos Takarékpénztár, s beszédes nevü Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Pénzintézeti Központ /mely utóbbi a magyar állampolgárok speciális követeléseivel fog lalkozik/. Lásd még: takarékszövetkez

e

t

. BANKJEG

Y: A klasszikus kapitalizmus időszakában a bankok által kibocsátott hitelpén

z volt, amely eredetileg kereskedelmi váltő

k leszámítolása útján került forgalomba A ban

kok mintegy saját váltójukként adták ki a bankjegyet amely aran

yra beváltható volt, s igy pénzhelyettesitőként funkcionálhatott. Értékállandóságát továbbá az biztositot ta, hogy a váltóban elismert hite

l visszafizetésekor a bankjegy visszatért a bankba, amely automatizmus azt jelentette, hogy a bankjegy -- mint újabb pénzmennyiség — kibocsátása az áruforgalom szükségleteihez igazodott. A monopolkapitalizmus korszakától kezdve aztán a jegybankok államkincstári váltóra is adtak ki bankjegyeket, azonban ezek mennyisége általában —- mintegy államkölcsön

ként — meghaladja a valóságos áruforgalom pénzszükségletét. Végül a világgazdasági válság nyomán felszámolták az aranyra való beválthatóságot is, úgyhogy a bankjegy államilag törvényesített, kényszerforgalmú fizetési eszközzé -- lényegében papirpén

zzé — vált. — A szocializmus pénze elvileg bankjegy, mert hitelnyújtás alapján keletkezik és értékállóságát a megtermelt árutömeg biztosítja. A hitelek lassú törlesztése, késleltetve az új áruk megjelenését stb,, papírpénz—sajátosságokat kölcsönözhet azonban a mi bankjegyünknek is. BANKÓ: lásd papírpén

z. BANKTŐKÉSE

K /kölcsöntőkések/: lásd burzsoázi

a, tők

e. BÁNSÁGO

K: A középkori Magyarország déli határvidékén