Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
Bevezetés
- IV -stb,/. A "történeti pályafutás" leírásakor arab számozással különítettük el a szemantikailag élesen elváló értelmezéseket, ezen belül az egyetemes jellegűeket a magyar történetiektől. Több-kevesebb részletességgel tárgyaltuk a fogalmak szerkezeti elemeit /pl. a .VADŐ R funkcióit/, alfajait /akolkertes falu stb, a FAL U címszónál/, de az utóbbiakat szükség esetén önálló címszóként is felvettük /mint az AD Ó fogalmán belül a HADIAD Ó-t/. Olykor utaltunk az egyes kategóriákkal, a hozzájuk kötődő folyamatok értékelésével kapcsolatos vitatott kérdésekre, elősoroltunk különféle iiézeteket, és ilyenkor név szerint is emiitettünk történetírókat. Ezek azonban nem szerzői hivatkozások: ilyen szempontból esetlegesek lennének. A felhasznált irodalomról — forráskiadványokról, ösz— szefoglaló munkákról, monografikus feldolgozásokról, folyóiratcikkekről — a bibliográfiai jegyzék a második kötet végén található. /A ciraszavankénti forrásmegjelölés tovább növelte volna a terjedelmet./ A szakirodalom forgatása során néha olyan megfogalmazásokat is találtunk, amelyek igen frappánsnak tűntek; ezeket szöveghűen átvettük. Az idézőjelet azonban nem tettük ki ezekben az esetekben, melyek a munka egész terjedelmének legfeljebb lo-15 $-át érintik, Néhány kiegészítő megjegyzés a fogalomgyűjtemény technikai kivitelezéséről, praktikus használatáról, A cimszavak a szoros ABC rendjében követik egymást, keresésüket pedig megkönnyiti az oldalak felső szélén a három szókezdő betű kiemelése. A kiadvány rotaprint sokszorosítással készült, azaz csak az Írógépen lévő jelek álltak rendelkezésünkre, A közismert lexikon jelrendszerből igy itt nincsenek utaló nyilak /-*•/ és a cimszót rövidítő hullámvonalak / í >-'/» Ezeket a "lásd, vö. " orientáló szavakkal, maradéktalan tartalmi egyezés esetén egyenlőségjellel /=/, illetve a címszó mindenkori teljes kiirásával helyettesítettük. A szövegben aláhúzá sokkal jelöltük azokat a fogalmakat, amelyek a maguk helyén önálló cimszóként szintén megtalálhatók. De egy—egy cimszóhoz tartozó szövegen belül az olvasó csak egyszer ke—
