Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

- 57 CSAT levert törökellenes, felkelés után Csernojevlos pátriárka vezetésével. Magyar lakossága a XVI. század elejétől folytonosan pusztult vagy északra vándorolt, és a Buda elestétől /l5kl/ a zentai csatáig /1697/ tartó hódoltság ideje alatt majdnem teljesen eltűnt a tájról, A gyér délszláv lakosságú területre 1733-tól indult meg a magyar lakosság beköltözése, A XVIII, században nagyszámú német telepes is érkezett, A területen 1741-ig a megyétől független szerb határőrvidé

k alakult, ennek maradványai az 1751-ben szervezett ún, kamarai és sajká

s kerületek lettek. Aztán 1849l86o-ig Bács-Bodrog megyét a szomszédos temesi bánsá

gi megyékkel, kamarai kerületekkel és határőrvidékekkel Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven külön közigazgatási egységgé szervezték és továbbra is közvetlenül Bécsből kormányozták. 1918 után a terület szerb királysághoz került részén Vajdasá

g /Vojvodina/ névvel tartományt alakitottak, BAK

A: Rendfokozat nélküli, ritkább esetben alacsony rendfokozattal rendelkező katona, ma már fegyvernemre való tekintet nélkül. Az elnevezés eredeti formája viszont a XVIII, században csak a gyalogosokra használták. Ők ugyanis a Habsburg állandó hadsere

gben már nem bocskort viseltek, de nem is a huszá

rok mutatós csizmáját, hanem bakancsot kaptak, A "baka" igy feltehetően a 'bakancsos' elnevezés tréfás-gúnyos röviditésével keletkezett, BÁ

N: Az avar-török "baján" = 'gazdag' szó származéka, a magyar nyelvbe szláv közvetítéssel került. Mint méltóságnév, a Szávától délre a VII, században letelepülő horvát népnél tűnik fel a horvát uralkodónak alárendelt tartományi kormányzó neveként. Ennek utóda llo2—tői a Magyar Királyság kötelekében a horvát-szlavón bá

n lett. — A XIII. században kialakitott és a török foglalásig fennálló bánságo

k élén is bánok képviselték a királyt, s gondoskodtak a rájuk bizott területek katonai védelméről. A macsói, sói és Szörényi bánok gyakran a szomszédos vármegyé

knek is ispá

n.iai