Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
- 45 AB S Z után 1927-ig» a peng ő bevezetéséig Magyarországnak szintén a korona volt a pénzegysége. /Egy kg tiszta aranyból 328 db tizkoronásat, vagy 164 db húszkoronásat vertek. Tehát egy tizkoronás 3,0^878 gramm, a húszkoronás pedig 6,o9756 gramm szinaranyat tartalmazott,/ A ma is használatos földminősitési értékszám értelme innen ered, s egységnyi területnek -- egy katasztrális hol dnak -- a tiszta jövedelmét, vagyis a föld termőképességét, fekvését, müvelhetőségét, általában a földek minőségi különbözőségeit fejezi ki, /1875-től 19oo-ig forintban határozták meg a föld tiszta jövedelmét,/ Bevezetésétől a kollektivizálá sig minden földdel rendelkező egyén az aranykoronaérték alapján fizette a földad ót. mig jelenleg már csak az egyénileg gazdálkodó parasztok, A mezőgazdasági termelőszövetkeze ti tagok viszont a közösbe vitt földterület minősége /aranykoronaértéke/ alapján földjáradé kot kapnak. Mivel a múlt század 7o-es éveitől napjainkig lényeges változások történtek a mezőgazdasági területek jövedelmezőségében, pl, módosultak a művelési ágak, a földek roinőségiés fekvési adottságai, ezért az aranykorona alapján megá.lla— pitott kataszteri tiszta jövedele m is elavult már, de jobb hiján még ma is ezt a jövedelmezőségi mutatót használják. Hazánkban egy katasztrális holdra átlagban 11, egy hektárra pedig kb, 19 aranykoronaérték esik, ARANYPARITÁ S: lásd aran y. ARAS Z /palmus maior = nagyobb tenyér/: lásd hosszmértékek, területmértéke k. ARATÁSI TECHNIK A: A neolit kortól, az élelmiszertermeléssel kezdődik meg a termés — köztük a legfontosabb: a gabonatermés — betakarítási eszközeinek fejlődése. Az aratás legkorábbi szerszánja a sarló volt: félkör alakú kő-, csont-, majd fémpenge fanyélhez erősítve, A magyarság már a honfoglalás előtt ismerte és a XVI, századig szinte kizárólagosan
