Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
ANN - 1*2 gyár vonatkozásban is pl, a német földön készült altaiclii, fuldai, regensburgi stb, évkönyvek, ANNON A /élelmiszeradó/: lásd hadiad ó. ANTISZEMITIZMU S: lásd zs idók /Magyarországon /. ANTITRINITÁRIUSO K: lásd unitárius egyhá z. APÁCA K: lásd szerzetese k. APA T /az arára "abba" = atya szóból, görög-latin közvetitéssel/: Eredetileg, a III-XV, században a keleti területeken remeteéletet vállalók neve, majd "A sivatagi a— tyák élete" o, 1egendagyüjteményt követőinek ajánló nursiai Benedek nyomán a bencés kolosto rok, illetve a benedekrendi reformtörekvésekből utóbb kinövő ci sz t erei t a. premontre i, karthauzi, trappista stb, szerzetesközösségek vezetője. Az apát tehát egy-egy monostor élén áll, s jogosult bizonyos püspö ki jelvények /süveg, gyürü, mellkereszt, pásztorbot/ viselésére, a főapát pedig több apátság elöljárója. Ilyen pl, Magyarországon 15oo óta, a pannonhalmi bencés főapát, aki még ráadásul — Szent István kora óta -- ún. abbas nullius is, azaz olyan kiváltságolt egyháznagy volt, aki nem volt alárendelve megyéspüspö knek, hanem csak az esztergomi érse knek, s a neki adományozott somogyi területeken a püspöki joghatóságot maga gyakorolta. APRÓPUSKÁ K: lásd t iiz essz er szám o k. ÁR: Az ár u értékének, azaz az előállitásához társadalmilag szükséges munkamennyiségnek a módosult, pén zbeli megjelenése. Az ár az áru termelé s kategóriája, történetileg annak fejlődésével — olykori visszafejlődésével — együtt változat, és süritve tükrözi a mindenkori technikai, széles körű gazdasági, sőt társadalmi s politikai viszonyokat
