Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
K
- 427 iocs KATONAÁLLITÁ S: lásd hadkötelezettsé g, verbun k. KATONAI KÍSÉRE T: A katonai kiséretek a kialakulóban lévő osztálytársadalmak és államok jellegzetes intézményei voltak. Azt, hogy egy bomló törzsi-nemzetségi társadalom fokán álló nép felett egy őshonos nemzetsé g vagy kivülről jött embercsoport tartósan uralmat gyakoroljon, csak állandó katonai kisóret segítségével hajthatta végre. A katonai kiséret általában nem az elnyomottak soraiból került ki, hanem idegen törz sbeliékből vagy idegen népek fiaiból, s ily módon a többé kevésbé homogén nemzetségi társadalom fölé egy heterogén katonai középréte g került. A katonai kisérettel mindig, mint az államszervezés szükségletével kell számolnunk. A katonai kiséret kialakuláséinak nyomaival már a honfoglalást megelőző évezredben találkozunk a magyarság sztyeppi vándorlása sorén, amikor onogur-bolgár, majd türk népelemek nyomták rá bélyegüket az ugo r, elő-magyar, illetve magyar nemzetségek felett uralmat gyakorló katonai kíséretre. A kazán birodalm i függésből kiváló magyar társadalom a IX. század folyamán elérkezett arra a szintre,hogy a törzsf ők, a bőnek nevezett nemzetségfők rétege lovas katonai kiséretével tartotta féken az ún. ineket, a köznépet és a rabszolg ákat, A honfoglalás, majd az ezt követő kalandozások katonai erejét a katonai kiséretek és a katonai segédnépe k alkották. Géza és István korában a katonai kíséretek átszervezése, átrendezése döntő jelentőségű volt, mert csak a fej edele m. illetve a király katonai fölénye biztosíthatta a közrendű magyarság és a helyben talált népek feudális függésbe való juttatását, rendszeres kizsákmányolását és az egyházszervez és során, templomba terelését. E célból egyfelől szétszórták a vetélytárs, ellenálló főnökök kíséreteit, azok tagjait a magukéba fogadták vagy közrendű sorba süllyesztették, másfelől idegenből jött fegyveres hos joeseket fogadtak fel katonai kiséretiikb©» Az uralkodói
