Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

K

- 425 ­J A K laprajzúak voltak, ahol a központi udvart /gyakorlótér/ legtöbbször négy, de legalább három oldalról épületek zár­ták körül; 1-2 emeletesek voltak, földszintjükön istállók­kal. Ilyen "stilusban" készült Magyarországon 1728-ban a Károly—kaszárnya, később a hirhedt Újépület, -- A XIX,szá­zad közepétől más tipus jelent meg: a pavilon rendszerű kaszárnya /vagy ahogy a nyelvújités korától kezdték nevez­ni: laktanya/. Ezek már a települések szélein épültek, nem is egyetlen óriás tömbben, hanem egy vagy több nagyméretű udvar körül emelték fel szórtabban az épületeket. Nálunk a pavilon laktanya a dualizmus korában terjedt el, és alap­elvei napjainkig nem változtak, KASZÁSKERESZTESE K: lásd fasiszta szervezete k. KASZNÁ R: lásd gazdatiszte k. KATA PULT. KATAPULT A: lásd haiitószerkezete k. KATASZTE R: A latin "capitastratum" szóból származik, amely fejadójegyzéket jelentett. Az egyenes adó k körében olyan munkálatokat jelent, amely a hivatalosan megállapí­tott adótárgyakról, adóalanyokról és az azokban előforduló változásokról mindenkor pontos feljegyzéseket tartalmaz úgy, hogy ezek alapján az időnkénti adóztatás adóbevallá­sok nélkül is minden nehézség nélkül mehet végbe vagy leg­alábbis nagyon megkönnyíti az adóztatást, A katasztert al­kalmazták ós alkalmazzák a különböző ad ónemek, igy a föld­adó, a házadó, az iparadó stb. nyilvántartásában. Legálta­lánosabban a földad óhoz kapcsolódik, KATASZTERI TISZTA JÖVEDELE M; Az egyes földterületek­nek a földadó­kataszte rben feltüntetett tiszta jövedelme, amely egyúttal a földad ó kivetésének az alapja, A katasz­teri tiszta jövedelmet az 1875, évi VII,tc, rendelkezései alapján határozták meg, hét művelési ágra /szántó, kert,

Next

/
Oldalképek
Tartalom