Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

J

JOB - 398 A rend tagjai sokoldalú tudásukat az ellenreformáció és a misszió szolgálatába állították. Különösen az ifjúság és az előkelő rétegek /nemesség

/ meghódítását tartották fontosnak. Ezért egymás után alapították meg iskol

áikat. lehetőség szerint maguknak szerezték meg a felsőoktatás irányítását is. Befolyásuk volt a katolikus fejedelmi és királyi udvarokban és a politikai élet irányításában is részt vettek, A jezsuiták tevékenysége nem minden esetben nyerte meg a pápák tetszését, XIV. Kelemen pápa a rendet 1773-ban feloszlatta, de VII. Pius pápa I8l4-ben ismét visszaállította. A jezsuita rend egészen a legutóbbi időkig a katolikus egyház legreakciósabb szervezetének bizonyult. Napjainkban egyes tagjaik jelét adták a kor követel ményei iránti fogékonyságuknak, nem egy esetben a szociáli kérdések iránti érzéküknek is. A rend napjainkban mintegy Uo.ooo tagot számlál. A jezsuita rendet először Oláh Miklós esztergomi érse

k telepitette le Magyarországon /Nagyszombat I56I/. Nagy arányú, az ellenreformációval összefüggő térhódításuk azon ban a XVII. és XVIII. századra esett, s csak Erdél

yben nem tudtak befolyást szerezni, /Legkiemelkedőbb egyéniségük Pázmány Péter volt,/ Nálunk 1773 után egészen 1853-ig nem működhettek legálisan, ekkor többségük tanár vagy világi pa

p lett. Korábbi jelentőségüket azután már a XIX. század második felében sem nyerték vissza, a felszabadulás óta pe dig — mint a reakció élharcosai — nem működhetnek hazánk ban. A jezsuiták a török korban bukkantak fel Egerben, közel egy évszázadra szóló megtelepedésük pedig 1687-ben, a visszafoglalással kezdődött. Rendházat, templomot, kollégiu

mot. majd gimnáziu

mot is építtettek, melyeket 1773 után a cisztercitá

k vettek át, JOBBÁGYFELSZABADITÁ S: Minden európai országban ismert fogalom, mivel a jobbágyrendszeren alapuló feudalizmusból a polgári társadalomba — a szabad emberek közösségébe —