Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
J
JÁSZ - 394 JÁSZKUN KERÜLE T: lásd kuno k. JÁSZO K; Eszakiráni eredetű nomá d nép, s feltehetően nyelvrokonságban voltak a másfél évezreddel korábban feltűnt szarmaták kal /vö. .jazigok /. Legkorábban ismert szállásterületük a mai Kazahsztán déli területén volt. Időszámításunk I. századában Európába jöttek, s a Kaukázus vidékén a velük szintén rokon alánokkal telepedtek uieg. Magyarországra a XIII. század folyamán a kunok kal jutottak el f Gazdasági-társadalmi, politikai és etnikai sorsuk — fokozatos beolvadásuk — amazokéval párhuzamosan alakult, A jászkun kerüle ten belül egy szé ket /Berény/ alkottak. — Jászoknak nevezték a Jászsá g lakóit azután is, hogy azok nyelvi, etnikai különállásukat elvesztették és asszimilálódtak a környező magyarságba. JÁSZSÁ G: A jászkun kerüle tben, az ún. hármas kerület keretein belül 1876-ig autonómi át élvező jászo k nevéből valószínűleg a XVIII. század első felében keletkezett történelmi, majd földrajzi tájnév, A mai geográfiai értelemben vett Jászság már nemcsak a Zagyva és a Tarna menti Berényszék szállá sait. hanem a Tápió mentének és a Zagyva torkolatvidékének délebbre nyúló, hasonló természeti adottságú siksági részeit is magába foglalja. JAZIGO K: "Jasiges", ahogy a latin nyelvű források emlegetik őket. Egyfelől -- az ókori rómaiak — a szarmaták egyik törz sének tagjaira /ie. II. századtól az isz. V. századig/, másfelől — a középkoriak — a jászo kra. A névrokonság nem véletlen, mindkét népcsoport indo-iráni nyelvű volt. JBGYBAX K: lásd ban k. JEGYREXDSZE R: A lakosság egyéni fogyasztásának korlátozása, illetve szabályozása oly módon, hogy szűkösen ren-
