Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
- 31 A B S Z ségii vármegy ékben ia mellőzték a nerozetisé gek anyanyelvét. A szabadságharc leverése után átmenetileg a német igazgatási nyelv dominált. A kiegyezéstől születő törvények a magyar államnyelvet sz entesit ették, bár már bizonyos engedményekkel a nemzetiségek számára. A törvényszövegeket, törvényhatósá gi jegyzőkönyveket az ő nyelvükre is lefordították, a hatóságokhoz nemcsak magyarul fordulhattak beadványaikkal, az iskol ai oktatás anyanyelvű lehetett /a magyar pedig kötelező tantárgy volt/, Horvátorszá g hivatalos nyelve a horvát, Fiume kormányzat áé az olasz lett. — Magyarország hivatalos nyelve jelenkorunkig a magyar, miközben a nemzetiségi problémákat az országhatáron belül a trianoni békeszerződés egycsapásra megoldotta. Megjegyzendő, hogy több országban nem egyetlen államnyelv, hanem több hivatalos nyelv nyert elismerést, már a polgári átalakulás korában: pl, Belgiumban a flamand és a francia, Svájcban a német, a francia s az olasz, ÁLLAMTANÁC S /Staatsrat/: Mária Terézia alatt átszervezték a Habsburg központi hivatalokat, Igy hozták létre az Udvari- és Allamkancelláriát, az Udvari Számvevőszéket, a Gazdasági Igazgatóságot, Mindezek az újonnan felállított szervek, valamint a már működő egyéb birodalmi központi és az országonként működő szervek közötti összhangot az 1760-ban létesült Államtanács volt hivatva biztosítani. Minden fontosabb ügyet itt tárgyaltak és csak azután terjesztették a királynő elé. Az Államtanács hatásköre kiterjedt a mezőgazdaságra, kereskedelemre, iparra, sőt népesedési, tanulmányi és vallásügyekre is, A magyar kormányszéke k fontosabb felterjesztései is az Államtanács véleményezése alapján kerültek az uralkodó elé, — Az Államtanács működésének virágkora Mária Terézia uralkodásának idejére esett. Fia, II, József alatt már elhalmozták apró közigazgatási ügyekkel, I, Ferenc föléje egy Konferenciatanácsot /Konferanzrat/ szervezett, halála után pedig a legfontosabb tanácsadó szerv az Államkonf erenci a lett.
