Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

I

INT - 380 jelenségekre is szoktuk használni, de nem mint a gazdasági növekedés átfogó jellemzőjét. /Hiszen az iparosodás korai tőkés korszaka is már sokkalta termelékenyebb volt a kapitalizmus előtti gazdálkodásnál./ — A mezőgazdaságra lásd: belterjes gazdálkodá

s. INTÉZ

Ő: lásd gazdatiszte

k. INTÉZŐBIZOTTSÁ

G: lásd direktóriu

m. INVESZTITÚR

A: lásd főkegyúri .jo

g. IPARI BURZSOÁZI

A: lásd burzsoázi

a. IPARI OLL

Ó: Az agrároll

ó ellentéte, az ároll

ó egyik fajtája. Akkor beszélünk ipari ollóról, ha valamely időszak mezőgazdasági és ipari árszínvonalát egyaránt loo-nak véve, a későbbi időszak ipari árszínvonala kevésbé nőtt /esetleg jobban csökkent/, mint a mezőgazdasági termékeké, IPARI SZÖVETKEZETE

K: /1972-ig kisipari termelőszövetkezetek név alatt működtek,/ Szövetkeze

ti tulajdonban lévő — szocialista tipusú — ipari, építőipari, háziipari és népi iparművészeti, továbbá javitó és szolgáltató tevékenységet, ipari tevékenységgel összefüggő beszerzést és értékesítést, tervező, beruházó és fuvarozó tevékenységet végző vállalatok. Fő feladatuk a lakosság számára javítások és szolgáltatáso

k végzése, valamint olyan termékek belföldi vagy exportcélokra történő előállítása, amelyek kiegészítik az állami ipar termelését. Hazánkban az ipari termelésnek jelenleg mintegy 3 %-át adják. Érdekképviseleti szerveik a területi és szakmai szövetségek, országos érdekképviseleti szervük az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, az OKISZ /1972-ig a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége/, IPARI TANUL

Ó: lásd szakoktatá

s.