Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
I
INGY - 376 melő szektoroké, kisebb viszont annái, hogy a fejlett régióktól való lemaradásunkat csökkentsük; sőt a távolság tovább nőtt ezen a területen is, elsősorban a tőkeigényes infrastrukturális területek, a közlekedés, az épitkezés, a város fejlődés stagnálása következtében. Ami a harmadik szakaszt illeti, a XX. század második felében az iparosodott országokban a modern infrastruktúra fejlődésének további fontos és új tendenciáit figyelhetjük meg. Ez jórészt összekapcsolódott a szolgáltatások rendkivül nagyarányú fejlődésével, a javitó szolgálat és a kereskedelem új hálózaténak kiépülésével, a hírközlés, a városfejlődés, az energiarendszer, az ipari szolgáltatások forradalmasodásával, a technikai fejlődés rendkívüli felgyorsulásának talaján. Ezzel szemben hazánkban és Kelet-Európában általában is 19^5 után a fő erőforrásokat az iparosításra és a lakosság elmaradott életszínvonalának növelésére fordították, mivel a történelem eddigi tapasztalata azt bizonyitotta, hogy a viszonylagos elmaradottságból való kitörés egyedül az iparositás útján lehetséges /Vö, extenzív gazdasági növekedés /. Ugyanakkor az infrastruktúra fejlődése — a vizsgált időszakban először — elmaradt a termelőágazatok gyors fejlődése ós a fogyasztási színvonal lényeges emelkedése mögött, s ezáltal gazdasági-társadalmi fejlődésünk új ellentmondását váltotta ki. Az infrastruktúra elmaradottsága ugyanis a fogyasztási szint megfelelő emelkedése esetén, bizonyos határponton az életviszonyok javításának is legfőbb akadályává válik. Napjainkra tehát a termelékenységi szint emelésének, a lakosság megfelelő szolgáltatásokkal való ellátásának fontossága gazdasági-társadalmi és ezek révén politikai jelentőségre emelte az infrastruktúra fejlesztésének ügyét. INGYENES KÖZMUNK A = labor gratuitu s. INICIÁL É: Latin "initiale", amelynek gyökere az "initium" = 'kezdet' szó. Az iniciálé a nagy kezdőbetű a kö-
