Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

H

HOS - 35« biak, főként német lova

gok érkezóso jellemzi, búr szétszórtan már ekkor is települtek be termelő és kereskedő la i.íiimsok, besenyő

k. különféle szláv csoportok. Az országot övező hegyvidéki erdősé-gek idegen néptömbökkel való nagyarányú benépesítése a XII. század derekán indult /szá-szo

k. majd vlachok s ismét csak szláv népeleiuek/, majd a XIV, századi soltés

z-telepi tésékkel érte el csúcspontját. Természetesen az ország belsejébe irányuló szórványos betelepülés is fellendült ekkor. A "vendégek" nem álltak egyforma társadalmi fejlettségi szinten; voltak közöttük vándorló állattenyésztők, aztán földművelők, szőlőművesek, iparüzők és kereskedők. A királyságot — mert az Árpád-kor végéig döntően az uralkodó telepitett — az első századokban épp speciális szolgáltatásaik gazdagították, másrészt határvédő katonai szempontok is vezérelték /pl. az erdél

yi telepítéseknél/. Ezeknek köszönhették adózási kiváltságaikat, ti. olykor a fegyveres szolgálatnak, a tisztán mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi termelők pedig gazdasági értéküknek, Kálmán király a szabad hospeseket csak pénzadóra, 8 dénár fizetésére kötelezte, kialakultak speciális terményadó-nemek /pl. tretina

/. Legnagyobb jelentősége azonban azoknak a német vendégeknek volt, akik a XII-XIV. századokban magukkal hozták azt az előjogukat, hogy nem személyük, hanem az általuk megművelt jobbágytele

k után adóztak /néhány évi teljes mentesség után pénzben vagy természetben/, szabadon költözhettek, sőt kivétettek a földesúri biráskodá

s adói is. Ezáltal a hospesek erjesztői lettek az egységes jobbágysá

g kialakulásának, a kereskedő-iparos telepesség pedig a váro

sok polgársá

gának lett egyik összetevője. Az etnikai választóvonalakon átnyúló társadalmi hatások tükröződéseként a XIII. században már nemcsak az idegeneket nevezték hospeseknek, hanem azokat a hazai paraszto

ka t is, akik szökve vagy költüzködési jogukkal élve földesurat cseréltek, s mint szivesen fogadott új települők, elnyerték a hospesek kedvezményeit. A "hospes" fogalom az örökös jobbágysá

g korában is élt