Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
H
HÖR - 350 " volt, A honvédség a királyon kivül "hazánk szentesitott törvényeinek" is hűséget ós engedelmességet esküdött, A honvédség nemzeti szinü zászlaját egyik oldalon a király nevének kezdőbetűi, a másik felén a magyar államciraer diszitette, A dualizmuskori magyar honvédség és osztrák Landwehr az egész világon páratlan intézmények voltak, és sajátos minőségükben meg is szűntek az X, világháború után, 3. A Tanácsköztársaság leverésére alakult "Nemzeti Hadsereget" később a Horthy-korsza kban "Magyar Királyi Honvédségnek" nevezték el. Ekkor éltek vissza leginkább a "honvéd" névben rejlő nemzeti tradíciókkal, A II. világháború után megalakult a magyar demokratikus honvédség, mely 1948-ban a Magyar Néphadsere g nevet vette fel. HORK A: Anonymus szerint Tétóny /"Töhötöm"/ honfoglaló vezér fia; ezt a személynevet néha azonosítani szokták a karchas z méltóságnévvel /lásd ottl/. HORTHY-RENDSZE R! Ezzel vagy az ellenforradalmi rendszer névvel illeti a történeti irodalom Magyarországon a Tanácsköztársaság bukásától a II. világháború utáni népi demokratikus forradalo mig élő, reorganizált tőkés politikai uralmi struktúrát. Jellemzője a nagybirtoko s osztály, a nagyburzsoázi a és az előbbiekhez sok szállal kapcsolódó felső katonai-államhivatalnoki csoportok kompromisszumon alapuló diktatúrája. E szövetséget a három réteg közös érdekei; a szocialista, sőt polgári demokratikus átalakulással szembeni merev védekezés, a tőkés-földesúri rendszer fenntartása s a területi revízió tartották össze. Benne a fő gazdasági súlyt a nagyburzsoázia, a fő politikai-hatalmi erőt a nagybirtokos osztály, a tömegbázist az ún, középrétege k, ezen belül is főleg a dz sentr i katonatiszti-hivatalnoki réteg, a "harmadik erő" képviselte, A nagyburzsoázia — sajátos ellentmondással -- konzervativ-liberális, a nagy-
