Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
ÁLL - 26 ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉ S: Központi pénzügyi költségelőirányzat /terv/, amely a következő időszakban — általában esztendőben — teljesítendő állami kiadásokat s a feltehetően befolyó bevételeket egymással szembesítve foglalja magába, — A feudális korszak még nera ismerte a tulajdonképpeni költségveté st: a rendo k kialakulásával, az egyszerű árutermelé s és a korlátozott pén zgaz daság alapján elterjedő országgyűlé si adómegajánlási jog annak csak előzményeként fogható fel. Ha olykor s korlátozottan diszponálhattak is a rendek bizonyos jövedelm ek /pl. a hadiad ó/ felett, az országos számviteli intézményeket a központi királyi hatalom, mindenekelőtt éppen az abszolu'izmu s építette ki /vö. Udvari Kamar a. Magyar Kamar a!/. — A modern tőkés állam költségvetési rendszere a nagy francia forradalmat, illetve a polgári politikai átalakulásokat követően kristályosodott 'ki. A költségvetés tervezetét a kormány dolgozza ki a pénzügyminiszter irányításával, végrehajtható törvénn yé azonban csak az országgyülé s megszavazása után lesz, s változtatni sem lehet rajta az alkotmányos képviselők hozzájárulása nélkül. Az elfogadott költségvetés /mind bevételi, mind kiadási téren/ minisztóriumo k szerint tagozódik, majd tovább az egyes tárcákhoz tartozó intézmények között, illetve területi bontást is tartalmaz, — A szocializmusban ezek az alapelvek változatlanok maradnak, lényeges különbség viszont, hogy a nemzeti jövedele mnek itt jóval nagyobb hányada kerül az állami költségvetésbe. Emellett szoros kapcsolatban van a tervgazdálkodá ssal. ezért előkészítésében az Országos Tervhivata l szintén részt vesz. Az állammonopolista korszakban ugyan növekedtek a tőkés állam költségvetési bevételei, de a szocialista tervszerüségi-centralizáltsági szintet azért ma sem érik el, ÁLLAMKAPITALIZMU S: Mindenekelőtt nem azonos az állami monopolkapitalizmussal, — A kapitalizmusból a szocializmusba való gazdasági átmenet egyik lehetséges alternativá-
