Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

A

- 23 ÁLL roány lett. Ezt módosította az országgyűlé

s 1972-ben, a szocialista viszonyok addig elért fejlődési szintje alapján. ÁLLAM LS EGYHÁZ SZÉTVÁLASZTÁS

A: lásd államvallá

s. ÁLL AM ADÓSÁ

G: Szűkebb értelemben az államkölcsü

nök öszszege, tágabb értelemben azonban egyéb forrásokból -- háborús jóvátételi kötelezettségekből, alkalmazottak fizetetlenségéből stb. — eredó' tartozásokat szintén magába foglal. ÁLLAMCSŐ

D: Az állam pénzügyi bukása, ha a költségvetés hiányai miatt az államkincstá

r fizetési kötelezettségeinek részlegesen vagy teljesen nem tud eleget tenni,és kénytelen magát fizetésképtelennek nyilvánitani. Ilyen helyzet állt elő hazánkban az 1929-3°-as gazdasági válság alatt. ÁLLAMEGYHÁ

Z: Szűkebb fogalom az államvallá

snál, mert nemcsak egy adott vallás /illetve egyház/ kizárólagos elismerését tartalmazza, hanem azt is, hogy az állami szervek, a szuverenitás egyetlen képviselőiként, háttérbe szorítva az egyetemes pápaságot, az egyház ügyeibe is döntően avatkoznak be. Korai formája a későrómai, illetve bizánci birodalomban jelentkezett Constantinus uralkodásától kezdve /bizantinizmus, cezaropapizmus/, amely újjáéledt az orosz cári birodalomban. Jellegzetesen az abszolút monarchi

ák kapcsán beszélhetünk államegyházakról, akár a római katolikus,akár az anglikán, a reformátu

s vagy az evangélikus egyhá

z államérdekű szolgálatba állításáról volt szó. Az államegyházi rendszer másfelől viszonttámogatta a támaszul választott vallást, egyházat. — A magyar történelemben sem a XVII. századi református erdélyi fejedelme

k, de még a nyugateurópainál gyengébb — Habsburgabszolutizmu

s sem tudta maradéktalanná tenni az "egy állam - egy vallás" követelményét. Az államegyház legkifejlettebb formát II. József korában ért el, ő az egyházi viszonyok legapróbb részleteibe is belenyúlt, a papságot csak népnevelő állami szolgálat-