Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

F

FER F ERL KG ER sic

.: A német "Vorleser" = 'kihelyező, kiadó' szóból származó kései feudális kori kifejezés. Lásd kiadási rendsze

r /Verlagsystem/, FERTÁLYMESTE

R /raásnéven fertálykapitány, németül Viertelmeister = negyedmester/: A magyarországi S'.'.aba

d királyi városo

k és egyes nagyobb mezővároso

k már a középkorban "utcák"—ra tagolódtak, mely elnevezés alatt városrészeket értettek, A városrészek további kisebb egységekre ún, tize

dekre oszlottak, A városrészek és a tizedek bizonyos: mértékű önkormányzati jogokat élveztek a váro

sokon be lül. Saját maguk választották elöljáróikat, a tizedek a ti zedeseket, a városrészek pedig a magyar nyelvi többségű és jogú városokban az utcakapitányokat, vagy hadnag

yokat. német nyelvi többségű és jogú városokban a városnegyedwestereket vagy Viertelmeistereket, A XVIII, századtól kezdve egyes magyar többségű városokban is német hatásra az utcákat negyedeknek /Viertel/ a hadnagyokat vagy utcakapitányo kat pedig fertályröesternek kedték nevezni, A városi tanács a hadnagyokhoz /fertálymester/ fordult közigazgatási és rendészeti ügyekben, azokkal közölte óhajait és parancsait s a hadnagyok gondoskodtak a rendele

tek végrehajtásáról, A tizedek, főleg pedig a városrészek nemcsak közigazgatási, hanem gazdasági önállóságot is élveztek, külön pénztáruk lehetett, közös költségeik fedezésére meg is adóztathatták magukat. Ez a szervezet alkalmasnak bizonyult a közrend biztosítására is, A fertálymesteri tisztség az 1848-as tör vén

yekkel szűnt meg, azonban néhány helyen tényleges funkció nélkül a XX, század első feléig megtalálható volt, FtyTÓi FERTŐ

N: Súlymérté

k a feudális korban, a márka — a XV, századtól a budai márkasúly — negyedrésze /= 61,38 g/. Az ógerraánból a latinba és onnan a magyar nyelvbe is átkerült szó maga negyedrészt jelent, akárcsak a német "viertel"-ből jött a fertály, vagy a latin quartale, — Mint általában a súlyraér t ék ok

it el, a fertonnal szintén