Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

E

ERDŐ - 17o ­kisebb királyi haszonvéte lként lett, az uralkodó mellett, az egyháziak, nemese k, szabad királyi városo k monopóliuma. A .jobbágysá g egyéb erdőhasználati, nádlási jogait egysze­rűen a korábbi szoká s megszüntetésével, újak kialakításá­val, a területek aliódiu mmá alakításával csonkították meg a földesurak. Az önkezelésbe vételt a jövedelemszerzés célja táplálta: a legelőterületként, sertések raakkoltatá­sára, tűzi-, épület- és szerszámfa vágására, a csersav gyártásához szükséges tölgyfagubacs nyerésére hasznos er­dőket pénzbér, termény-, vagy munkaszolgáltatás ellenében engedték csak élni. Ez a többség lett az ún, tilalmas er­dő, melyet határok és őrök vigyáztak, és alig egy-kettő maradt az uradalmakban "megengedett", "eresztvényes", "fa­izó" erdőnek a jobbágyság számára. A faizás /lignatio/ a tűzi- és épületfa vágáséinak jogát jelentette. Az 1767» évi úrbéri rendele t saját szükségletre ezt engedte meg egysé­gesen a telkes jobbág yoknak és a házas zsellé reknek, vala­mint a legeltetést, makkoltatást bérfizetés ellenében. Az erdőnek a földesúr és jobbágy közti arányos megosztására még ekkor sem került sor. — A végső rendezés, az 1853. évi páten s a felszabadult jobbágytele k utáni erdőegység kulcsát 2-8 hol dban állapította meg, azonban sok helyen megmaradtak eztán is a közös közsé gi erdők, A nagykiterje­désű erdőségek zöme pedig az 19^5, évi földrefor mig a nagybirtokoso k kezén maradt. Bár erre nézve pontos adata­ink nincsenek, a magánbirtok aránya az I, világháború utá­ni kisebb országterületen valamennyit csökkenhetett az ál­lami erdők javára, ERDŐISPÁNSÁ G; 1, A Magyarország területén lévő erdő­ket — beleértve az addig műveletlenül hagyott határvidé­keket, g-yepüelv éket is — és a rajtuk élő s oda telepitett lakosokat a XII, század végén bekapcsolták a királyi szol­gáltató rendszerbe, s közigazgatási autonómi ával rendelke­ző királyi uradalommá szervezték. Az erdőuradalmak élén, akárcsak a vármegy éknél ispán / comes / állott, kinek tiszt­ségneve után a létrejött gazdasági és közigazgatási felada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom