Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
E
- 157 DÉZS települtek a székelye k Erdély délkeleti részére a XI-XIII. század folyamán. A középkori Magyarországon legtovább Erdélyben maradt meg a királyi hatalom erős befolyása és a nagy kiterjedésű királyi oirtoko k. A Marostól délre eső királyi területre a XXI-XIII. században a magyar királyok szás z /német + latinus / népességet telepit ettek, A románság a XII-XIII, században főként a tatárjárás pusztitásai nyomán jelent meg Erdélyben /lásd: vlac hl/. Az első évszázadokban főleg a magashegyi kárpáti tájakon /Fogaras, Hátszeg, Hunyad/ a Bihar hegységben és az Erchegységben, majd a XIV-XVII1, században, de különösen a török háborúk után újabb sűrű rajokban érkezvén, Erdély belső vidékén is megjelent, A magyar anyanyelvű lakosság a XVIII. századra már csak az Erdélyi medence peremvidékén volt relativ többségben. A XIII-XIV. században a várispánsá gokból kialakultak a nemesi vármegyé k és a XV. századra megszilárdult Erdély rendi szerkezete, amely a " három nemze t": a magyar vármegyék, a székel y és a szász széke k szövetségéből állt és több mint k évszázadon át /1437-1876/ közigazgatási szervezetként is érvényben volt, A románság külön rendi nemzetet /nati o-t/ azért nem képezett, mert vagyonosodé telepitésvezetőik, a kenéze k, vajdá k a magyar neme sségbe, a natio Hungaric a-ba tagozódtak be /mint pl. Hunyadi János/, — A feudális társadalmi tagozódás /nemes—jobbágy/ a magyar, német s román lakosságnál különböző módon érvényesült; legteljesebben a vármegyékben, részben a Székelyföl dön, legkevésbé a Szászföl dön. Ez utóbbinak területén a szabadparasztság vezetői városi polgáro k voltak, -- A XVI, századig Erdély élén a király által kinevezett erdélyi va.id a s mellette a székely ispá n, valamint a szebeni szász ispán állt. Erdély tehát a középkorban végig rendelkezett bizonyos közigazgatási, majd ehhez járuló rendi különállással, sőt a /szűkebb értelemben vett/ magyarországinál a földrajzi viszonyok által is meghatározott fejletlenebb mezőgazdaság, szegényebb .jobbágysá g, jóval mérsékeltebb birtok-