Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

E

EGY - 144 fogyasztókra az áremelkedéseken keresztül. Hazánkban a közteherviselés bevezetésekor kb, azonos összeget tett ki mind az egyenes, mind a közvetett adó, de már 1864-re az előbbi az utóbbinak csak 60 volt, — A feudális kor hazai egyenes adóit lásd ad

ó, hadiadó, kamarahaszn

a, portális adó címszavak alatt. Az egyenes adó kivetése lehet arányos, progressziv és regressziv is. Arányos akkor, ha az adóalap -- ház, föld stb, — nagyságától függetlenül, azonos adókulcsot érvényesítenek, Progressziv akkor, ha az adóalap növekedésével együtt — de nem arányosan, hanem annál nagyobb mértékben — növekszik az adókulcs. Ezen belül; főként a jövedelemadó—rendszerekben ismeretes a lépcsőzetes progressziv adóztatás, amikor meghatározott jövedelemhatárok elérése szerint nő az adókulcs, Regressziv adózásnál az adóalap növekedése csökkenti az adókulcs nagyságát, — A polgári Magyarországon mérsékelten s lépcsőzetesen progressziv adóztatási rendszer uralkodott, EGYETE

M /universitas/: 1, Eredetileg az összetartozó lakosok, személyek összességét, egységét jelenti, A feudalizmus korában az ilyen egységek létrehozása kiváltságok adományozásával' járt együtt, és az "universitas" fogalma mondhatni szinonim volt a rend, a rende

k fogalmával /universitas regnicolarum = országlakosok egyeteme, universitas SaJtonum = szászo

k egyeteme/, 2, Szűkebb értelemben az egyetem a virágzó középkortól olyan felsőfokú iskol

át is jelentett, amely szintén privilégiu

mokkal ellátott, belső önkormányza

ttal rendelkező intézmény volt: a "tanitók és a tanulók egyeteme /universitas magistrorum et scholasticorum/, a későbbiekben a tudományok egyeteme /universitas litterarum/, — Először Ny-Európában, a Xl-től a XIXX, századig tartó fejlődés nyomán alakultak ki úgy, hogy a híresebb káptalan

i és kolostori iskolák Studium general

é-kká. majd egyetemekké nőtték ki magukat. Ezekben jobbéin elhatárolták egymástól a tanitott tudományokat,