Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
D
DZ SE - l4o gedéllyel épitettek olyan helyen, ahol legalább 4o hivő élt együtt; a pénteki imát csak ebben lehetett elmondani. -- A dzsámi belső bútorzatát elsősorban a meredek feljáratú mimbar /szószék/ alkotja. A mekkai irányt — efelé fordulva végzik imájukat a hivők — egy táblával vagy egy fülkeszerü épitménnyel /mihxab/ jelzik, A padozatot szőnyegekkel borítják, a belső falakat Korán-idézetek diszitik, A dzsámi mellé rendszerint építenek egy henger alakú, süvegben végződő tornyot, a minar ét. A Magyarországon épitett török dzsámik közül csupán kettő maradt ránk épségben Pécsett, /Az egyik, a Jakováli Hasszán-dzsámi, minaréjével együtt,/ DZSENTR I: Az angol "gentry" szóból származó társadalmi megjelölés, amely a középkori Angliában a köznemességre, a polgárosulás korában a tőkés gazdálkodásra térő ún, újnemességre vonatkozott, Magyarországon a dzsentri elnevezés — mely a kor liberális légkörében a rendi privilégiu mokra emlékeztető s ezért reakciós zöngéjü nemessé g fogalmát váltotta fel — az l87o-es, 8o-as években terjedt el. Lényegében szinonim terminus technicus az "úri középosztály" korabeli kategóriájával. Eleinte az egykori középbirtokos nemessé g anyagilag gyengülő, de nevesebb familiáira alkalmazták, /1848-tól a századfordulóig 2o ooo ilyen család veszítette el földbirtokait,/ A fogalom köre hamarosan lefelé bővült: beleértették az "úri kisbirtokosokat" /2oo hol dnál kisebb földdel/ s főként az — elmaradott gazdálkodási mód, hite lhiány, illetve uzsor akölcsönök stb, folytán — elszegényedő nemesi birtokosok hivatalba, értelmiségi /leginkább jogászi, ritkábban tanári, orvosi/ pályára szorult sarjait. Ezt követően a nem nemesi eredetű magán- és köztisztviselők diplomás értelmiségiek, egyes polgári származású újbirtokosok is befogadást nyertek a dzsentri "intelligenciába", 'Nemesség + birtok vagy hivatal' mellé tehát az érettségi bizonyítvány társult az "úri középosztályhoz" való tartozás elégséges feltételeként, mert többnyire tiszti kardbojt meg
