Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

D

DXV - 134 ­den olyan államigazgatási ügyben, amelyet a saját tanácsa, vagy a felsőbb államigazgatási szervek /elsősorban a nép­bizto sok/ rendelkezései előirtak, Tevékenységi körük gya­korlatilag megegyezett az 195° után kiépült tanácsrendszer végrehajtó bizottsá gainak hatáskörével. — Bár a direktó­rium a tanács alá volt rendelve, szükség esetén teljes ha­táskörében helyettesíthette is azt. Ezen megoldást a for­radalmi átalakulás üteme, az intervenció miatt szinte órá­ról-órára változó helyzet, valamint az azonnali megoldást követelő problémák sokasága indokolta, — Lásd még: Szö­vetséges Központi Intéző Bizottsá g. DÍVÁ N: A török kormányzati egységek, a viláje tek és a szandzsá kok igazgatásának mintájául a birodalom központi szervezete szolgált, az előbbiek mintegy kicsinyített má­sai voltak az utóbbinak. A beglerb é gek hatásköre a kormány zat minden ágára kiterjedt, ezért mellette, akárcsak a szultáni udvarban, egy tanácsadó testület, ún, (üván műkö­dött. Tagjai közül a rangbéli elsőség a katonai parancsnoko kat /agákat, basi kat/ illette meg. Utánuk a vilájet polgá­ri főtisztviselői: a kád i, a muft i és a defterdá r következ tek. Végül helyet kaptak a pas a bizalmasai, közöttük a ma­gyar deá kok is, akik nemcsak papirra vetették uruk akara­tát, hanem a magyar vonatkozású ügyekben tanáccsal is szol gáltak neki, A diván szerepe a tanácsadásra korlátozódott, a hatá­rozatot a beglerbég önállóan hozta. Ha jogilag nem is volt köteles a diván véleményét elfogadni, a gyakorlatban rend­szerint megtette, Fontosabb kérdésekben kikérte tanácsosai véleményét, csak a kisebb jelentőségű ügyekben döntött megkérdezésük nélkül /ez általános elve volt a török állam bölcseletnek/, A diván mégsem volt állandóan és rendszere­sen ülésező hivatal, a beglerbég akkor és ott hivta össze, ahol és amikor azt éppen jónak látta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom