Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

C

- 1X5 CSEN ket /ingyenmunkát, ajándékadást, formálisan biztosította a szabad szerződéskötést/, de ugyanakkor részlegesen megfosztotta őket a szabad költözés és a személyes szabadság jogától, sőt a fiatalkorúaknál a testi fenyítéket is meghagyta /derestörvény/, A két világháború közti "cselédkönyv" szerint "a cseléd a gazda parancsait tisztelettel és megadással fogadni tartozik", CSENDBIZTO

S; lásd pandú

r. CSENDŐRSÉ

G /zsandárság/: Katonai fegyelem alatt álló, fegyverrel ellátott, a belső rend fenntartására felállított erőszakszervezet, A zsandár, zsandárság elnevezés hazánkban az osztrák katonai közigazgatás révén honosodott meg a "schandarm" szóból, majd a nyelvújítók ezt a 'csendőr, csendőrség' -re magyaritották. Egyébként a német nyelvbe a franciából került át /gens d'armes = fegyveres emberek/, mivel először 1791-ben Franciaországban állítottak ilyen fegyveres embereket a rend fenntartására. Erőszakszervezet jelentését Napóleon alatt nyerte el, aki előbb tábori rendészeti célokra /csapatcsendőrség/, később pedig a belső elnyomás biztosítására alkalmazta őket, Ausztria 1814-ben vette át a franciáknál oly jól bevált intézménytípust, de eleinte csak Lombardiában alkalmazta. Az 1848-49-es polgári forradalmak leverése után viszont az egész birodalomban megszervezték zsandárság néven. Hazánkban is fennállt 1867-ig, amikor is ideiglenesen eltörölték és helyette a közbiztonság védelmét a főváros, valamint Erdél

y és Horvátorszá

g kivételével a megy

ei pandú

rszervez

et látta el, A kormány azonban nem találta elég "hatékonynak" ezt a feudalizmusban fogant szervezetet, s éppen ezért 1881-ben ismét visszaállította a közbiztonság védelmének fokozására, a növekvő agrármozgalmak megfékezésére stb, a csendőrséget, hogy aztán a Tanácsköztársaság rövid idejét leszámítva a felszabadulásig a darutollal ékesített szuronyos csendőr a magyar vidék elnyomatásának szimbóluma legyen.