Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

C

- 1X5 ­CSEN ket /ingyenmunkát, ajándékadást, formálisan biztosította a szabad szerződéskötést/, de ugyanakkor részlegesen megfosz­totta őket a szabad költözés és a személyes szabadság jogá­tól, sőt a fiatalkorúaknál a testi fenyítéket is meghagyta /derestörvény/, A két világháború közti "cselédkönyv" sze­rint "a cseléd a gazda parancsait tisztelettel és megadás­sal fogadni tartozik", CSENDBIZTO S; lásd pandú r. CSENDŐRSÉ G /zsandárság/: Katonai fegyelem alatt álló, fegyverrel ellátott, a belső rend fenntartására felállított erőszakszervezet, A zsandár, zsandárság elnevezés hazánkban az osztrák katonai közigazgatás révén honosodott meg a "schandarm" szóból, majd a nyelvújítók ezt a 'csendőr, csend­őrség' -re magyaritották. Egyébként a német nyelvbe a fran­ciából került át /gens d'armes = fegyveres emberek/, mivel először 1791-ben Franciaországban állítottak ilyen fegyve­res embereket a rend fenntartására. Erőszakszervezet jelen­tését Napóleon alatt nyerte el, aki előbb tábori rendészeti célokra /csapatcsendőrség/, később pedig a belső elnyomás biztosítására alkalmazta őket, Ausztria 1814-ben vette át a franciáknál oly jól bevált intézménytípust, de eleinte csak Lombardiában alkalmazta. Az 1848-49-es polgári forradalmak leverése után viszont az egész birodalomban megszervezték zsandárság néven. Hazánk­ban is fennállt 1867-ig, amikor is ideiglenesen eltörölték és helyette a közbiztonság védelmét a főváros, valamint Er­dél y és Horvátorszá g kivételével a megy ei pandú rszervez et látta el, A kormány azonban nem találta elég "hatékonynak" ezt a feudalizmusban fogant szervezetet, s éppen ezért 1881-ben ismét visszaállította a közbiztonság védelmének fokozására, a növekvő agrármozgalmak megfékezésére stb, a csendőrséget, hogy aztán a Tanácsköztársaság rövid idejét leszámítva a felszabadulásig a darutollal ékesített szuro­nyos csendőr a magyar vidék elnyomatásának szimbóluma le­gyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom