Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)
4/ Az irtáeföld és irtástelek
- 53 rányos telektartozékokat. Azután a felaprózódás nem növelné, hanem csökkentené a résztelkek terjedelmét.Itt pedig 1715 tél 1770-ig az irtástelek terjedelme 5 hőidről felszökik 3050-70 holdra, a réeztelkek terjedelme pedig nem egyenlő, hanem különböző. Ha az 5 holdas telket a jobbágyapa gyermekei között felosztja, akkor a gyermekek nem kaphatnak 30-40 holdas birtokot. Itt nem telekaprózódás, nem kisebb részekre osztódás folyamata ment végbe,hanem éppen az ellenkező je:a te lekföldek fokozatos, lassú felhalmozódása,gyarapodása,a telkek integrálódása. Ha felosztotta is az apa a telkét gyermekei között, a résztelkekhez újból csak hozzákapcsolódtak további különböző nagyságú irtásföldek, s ezek a köteles föl dekkel együtt az osztás során létrejött résztelek terjedel mé* megsokszorozták. A különböző terjedelmet csupán a különböző nagyságú irtásföldek rögződésével, azok szabad forgal mával, adásvételével, cseréjével lehet Kielégitőén megmagyarázni. Különben az egy-két hflyen felfedezhető helyi szo kábkásjog nem engedte meg a szoros értelemben vett"rendes " telki földek relaprózását. 1756 táján Bodonyban, Mátraszelén ée a többi mátravidéki faluban a jobbágyöröklés rendje a következő: " amidőn válaitozás történik,egy atyának ámbár menynyi fiai találkoznak is, azoknak jussa, ami találtatik, egyaránt mégyen minden keresett és lévő jószágbul, szántóföl dekbül és rétekbül, amelyek ortásokbul, örökségbül állanak.ügy nemkülönben szilvás, gyümölcsös vagy más olyas kertek találkoznak,amelyek sok fáradsággal,ortással szereztettek. E gyedül az telekhez tartozandók maradnak meg,melyek ezeken kivül találtatnak.Akit saját kézzel ortottak,valahány fia van, annyi részre kiadjuk". 5 2* Vagyis a frissselstü irtásföldeket a jobbágyapa gyermekei egyenlő megosztásban öröklik,de a telekszervezet egyéb rendes, köteles földjeit a telektől el vonni nem lehet, ezek megmaradnak a válakozás , osztozkodás során a telekszervezetben.
