Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

3/ A Jobbágyföldek a földközösség rendszerében.

- 34 / a 8:4:2:1 számviszony / mutatkozik a kiosztások arányos terjedelme között. Az ökrök számához, vagyis az eksrészekhez történő kiosztás esetén is arányos a gazdák részére juttatott földek terjedelme, de ilyenkor az egyes birtoknagyságcsoportok között az ekerészek egymáshoz való arányát, a 6:4:2 számviszonyt lehet felfedezni. Az ujraosztásos földközösbégben az igátlan gyalogjobbágy - manualista is igényelhet földet, s az ilyen gazda a kétökrös Jobbágy jutalékának felét kapja , azt kézimunka ellenében más i^ásJobbágyokkal munkáltatja meg.Előfordul az is, hogy az újraosztásra való áttérést közvetlenül követő első években,amikor még a Jobbágyok magabirása és ök reik száma nem mutat nagyobb eltéréseket, mindenkinek egyenlő nagyságú parcellákat osztanak. A földközösség jobbágytársadalma 1770-ben, az érbérrendezés előtt a következő rétegeket mutatja : 1/. egészekés jobbágy, egész gazda, 6 ökrös Jobbágy, hospites Integra ar$tra habentes, 2/. félekés, cimborás, mással összefogó, 4-2 ökrös jobbágy , hospites aratra conjungentes, 3/. gyalog, igátlan, marhátlan, kinek földje van, háza is van, de igája,ökre,ekéje nincsen, manualistae domos et terras habentes sine aratris, 4/. házatlan zsellérek,

^inquilini sine domibus. Gyakran előfordul, hogy a 4 ökrös Jobbágyot nevezik félekésnek, vagy 2/3 ekésnek, a kétökröst 1/3 ekésnek.- Ha 6 ökörnél több igásállata van is a jobbágynak,azért csak egy egész ekésnek számit. A földközösség ujraosztásos rendszerében világosan áttekinthető, nyilt társadalmi keretek jönnek létre. A föl dekben való részesedés és a földesúri terhek alapja egyformán az igásökrök száma. A jobbágyszántók terjedelme 1715-től 1770ig megsokszorozódott, háztartásonkint az átlagos 5 holdról 20 holdra emelkedett, gyakori az 50 holdas jobbágygazdaság.Ebben a jobbágytársadalomban szinte egyáltalán nincsen földnélküli réteg, a gyalogjobbágy is használ földeket,a házatlan zsellé-