Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

3/ A Jobbágyföldek a földközösség rendszerében.

- 25 6 öltre van, 4-2 ökre van, igásállata nincs,földnélegészekés cimboráé gyalogjobbágy küli házas zsdlér. Pély 3 17 6 29 Kisköre 3 12 16 4 Tiszanána 12 36 30 12 Sarud 1 33 7 3 Poroszló 7 55 75 31 Ha a gazdának nincs legalább 6 ökre, kevesebb állat tal nem bírja feltörni a gyepet, ezért másik,gyengébb igaereJü jobbággyal fog össze, egykorú kifejezéssel cimborában dolgozik. Az igaeró kedvezőtlen állása következtében a gyepfel törés első, legnehezebb időszakában még az egészekés gazda is 10 holdon aluli birtokon gazdálkodik.

2®' A szabad foglalás másik sajátossága az,hogy csakis diilőnélküli, parcellázatlan határban valósulhat meg.- Az ilyen határban vagy egyáltalán nincsenek még nyomások se,vagy leg alább is csupán a két nyomásra való felosztás történt meg, de ebben az esetben sincs további határfelosztás, tehát nincse nek se dtilők, se felosztott parcellák. Az osztatlan faluhatárok 1711-1728 között a tiszántúli óriáshatárokon mutatkoznak, Tiszaföldvár, Mezőtúr, Tiszaftired atb. környékén,szóval a szikes legelőkön. A mai Heves megye területén, Maklár,Füzesabony, Detk és Visznek, valamint Tiszanána községekben találkozunk nyoaásnélktili, osztatlan határban megvalósuló szabad foglalással. Ilyenkor a gazda 1-2 éven át használhatja a feltört földet. Vető alá egyszer szánt. A harmadik évben már másutt töri fel a gyepet, az előbbi földet meg elhagyni kényszerül , mert két évi használat után a trágyázatlan, durván és kezdetlegesen megmunkált föld anryira kimerül, hogy már csak gyomot , kórót pq és gazt teremne. A Mátraalja és Tisza között elterülő jótalaju sikság falvaiban, ahol a földbőség nem annyira szembetűni, a lakós ság szaporodása szükségessé teszi a szabad válogatás valame -