Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

3/ A Jobbágyföldek a földközösség rendszerében.

- 25 ­6 öltre van, 4-2 ökre van, igásállata nincs,földnél­egészekés cimboráé gyalogjobbágy küli há­zas zsd­lér. Pély 3 17 6 29 Kisköre 3 12 16 4 Tiszanána 12 36 30 12 Sarud 1 33 7 3 Poroszló 7 55 75 31 Ha a gazdának nincs legalább 6 ökre, kevesebb állat ­tal nem bírja feltörni a gyepet, ezért másik,gyengébb igaere­Jü jobbággyal fog össze, egykorú kifejezéssel cimborában dol­gozik. Az igaeró kedvezőtlen állása következtében a gyepfel ­törés első, legnehezebb időszakában még az egészekés gazda is 10 holdon aluli birtokon gazdálkodik. 2®' A szabad foglalás másik sajátossága az,hogy csakis dii­lőnélküli, parcellázatlan határban valósulhat meg.- Az ilyen határban vagy egyáltalán nincsenek még nyomások se,vagy leg ­alább is csupán a két nyomásra való felosztás történt meg, de ebben az esetben sincs további határfelosztás, tehát nincse ­nek se dtilők, se felosztott parcellák. Az osztatlan faluhatá­rok 1711-1728 között a tiszántúli óriáshatárokon mutatkoznak, Tiszaföldvár, Mezőtúr, Tiszaftired atb. környékén,szóval a szi­kes legelőkön. A mai Heves megye területén, Maklár,Füzesabony, Detk és Visznek, valamint Tiszanána községekben találkozunk nyoaásnélktili, osztatlan határban megvalósuló szabad foglalás­sal. Ilyenkor a gazda 1-2 éven át használhatja a feltört föl­det. Vető alá egyszer szánt. A harmadik évben már másutt töri fel a gyepet, az előbbi földet meg elhagyni kényszerül , mert két évi használat után a trágyázatlan, durván és kezdetlegesen megmunkált föld anryira kimerül, hogy már csak gyomot , kórót pq és gazt teremne. A Mátraalja és Tisza között elterülő jótalaju sikság falvaiban, ahol a földbőség nem annyira szembetűni, a lakós ­ság szaporodása szükségessé teszi a szabad válogatás valame -

Next

/
Oldalképek
Tartalom