Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

2/ Telekfogainak és birtoklásformák 1711-ig

-22 herbiró képességéhez igazodó évenkénti földosztás, az ajra osztásos földközösség az Alföldön a hegyek lábáig terjed,továbbterjedésében a törvény Bzerint is egyéni birtokban levő irtásföldek akasztják meg. A sikság és irtástertilet érintkező vonalán fekvő egri püspöki falvakban 1665-ben "esztendőnként a földeket el ezokták osztani, kinek-kinek értékéhez képest szokták a birák" kiszámítani, melyiknek földje mekkora kiterjedésű legyen, s igy egyiknek több, másiknak kevesebb föld szokott jutni.

20

, A 17.st.izad hatvanas éveitől kezdve egyre gyakoribb török-tatár pusztítások, háborúk, török és magyar földesúr tél eredő zaklatások a jobbágynépesség igen nagymértékű megritkulását eredményezik. Heves és Külső Szolnok egyesitett megyék jobbágytelkeinek száma 1647-ben 836, 1685-ben 440.

21, Az egri püspöknek a 16. század elején még 30 lakott faluja volt Heves megye területén, 1682-ben már csak 10,ezekben is erősen mutatkozik a zselléresedés, az igásállatok hiánya »eltűnt a 100 évvel előbb még meglévő szilárd telekrendszer , s helyét elfoglalta az ökrök számához igazodó ujraosztásos föld22 közösség: 8-10 ökrös 2-6 ÖIctöb zsellér összes ház efiéaa ekés fél eké

s Maklár 14 16 51 81 KápoIna 3 3 5 11 Kerecsend 4 4 9 17 Kisbuda 3 4 3 10 Dem

jén 2 5 15 22 Pusztaszikszó 8 3 13 24 Tiszanána 9 8 17 Gyöngyös

solymos 13 12 18 43 Gyöngyöspüspöki Felsőtárkány 6 2 13 12 17 14 36 Heves megye jobbágylakóssága 1686 nyarán az Eger vára visszavételéért folytatott hosszú harcok idején részben kiürítés következtében, részben az idegen katonaság zsarolásai elől az erdőkbe, nádasokba, a védettebb Gyöngyösre, a Nyir ségbe menekülni kényszerült. 1686 végén azt Jelenti a várme-