Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

2/ Telekfogainak és birtoklásformák 1711-ig

ják, hogy az újraosztás során egyenlő vagy arányos nagyságú földdarabok jutottak az igényjogosultaknak. A jobbágytelek és annak kétféle mértéke, a paraszti földhasználat kettős formája, a földközösség és szilárd telekrendszer, a végleges és időszakos földosztás: már a kö zépkorban is élő intézmények voltak. Ezen intézmények lényege és belső tartalma az újkor első századaiban sem változott, bér kfilső sajátosságaikat a későbbi három évszázad fejlődése módositotta. A mohácsi csatavesztést követő török térfoglalás 1544 - 1551 között Heves megyének Egertől nyugatra és délre fekvő összes falvait érintette. A pusztítás nyomán elhagyott falvak és elhagyott telkek Jelentkeznek. 1551-ben az egri püspökség HeveB megyében fekvő 20 népes falujában 226 egész, 149 fél, 60 negyed tel«k, 50 zsellér és 131 elhagyott telek találtatott. Uralkodó teleknagyság a falvakban az egéashely, Eger városban a félhely. Elhagyott települések: Eger-Ujváros, Felsőtárkány, Pusztaszlkszó-major, Butelek , Dobi, Kiskom polt és jórészben Hidvég.

1

5* Eger várának 1552. évi sikertelen ostroma után a vár alatti falvak véglegesen a török uralma alá kerültek,a a török földesúrnak is fizették az adót. Az egri vár északi szcmszédságában fekvő Cegléd és Felnémet 1579-ben megtelt a püspökség déli, hódolt falvaiból a vár oltalma alá menekülő jobbágyokkal. Felnémeten a 23 telken 291 Jobbágycsalád,Cegléden a 7'telksn 44, Nagymakláren 165, Hagytályán 69 Jobbágycsalád lakott. Ugyanekkor a püspökség többi falvainak telekviszo nyai a következő képet mutatják : egész telkes fél telkes negyed elhagyott telkes zsellér ház Alsótárkány 12 3 - 2 Füzeaabony 7 — 4 4 Pusztaszikszó 8 2 _ _ KiBbuaa 5 4 5 Mezőhidvég 16 13 - - 8