Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

8/ Mária Terézia úrbérrendezése 177o/l771-ben

- 127 ­ható rugalmasságot, a keretele lazaságát. Most már megszűnt a fölfelé emelkedés,földszerzés,telekreülés lehetősége,mert az urbárium a jobbágybirtok terjedelmét a legtöbb községben vég­legesen rögzitett*,a földesúr nem volt köteles azt növelni , ha éppen nem állott érdekében.A jobbágytelek terjedelmének nö­velését a földesúr részéről a kiépülő majorüzem földigénye,a jobbágy részéről pedig a robotteherre való tekintet korlá ­tozta.Az úrbérrendezést követő földkimérés most már minden fa­luban biztos határokkal mutatta ki a Jobbágyföldeket is, meg a kimérés után visszamaradt nagytér jedelmü majorsági táblá ­kat is. Az úrbérrendezés azzal,hogy a bizonytalan mennyisé ­gü,szükség szerinti robot helyett mindenütt az évi 52 napi igásrobotot rendszeresítette,biztosította a majorföldek meg­munkálásához az ingyenes munkaerőt és igy megteremtette a föl­desúri majorok nagyarányú kiépítésének lehetőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom