Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)
8/ Mária Terézia úrbérrendezése 177o/l771-ben
- 10 6 telével 4 osztályba sorolták a községeket. A kettős megye 144 faluja közül első osztályúnak minősíttetett 40, másodosztá lyunak 54, harmadosztályúnak 32, negyedik osztályúnak g.Hásik 9 nemesi ás zsellérközséget nem osztályoztak,mert azokban nem •olt külső telki állomány. A rendek a következő szántóföld illetőséget Javasolták a különböző osztályokba sorolt falvakban: T.osztálya községben az egész telek kapjon 14 hold szántőt, II, " nnn ti n j^g n n III," " " " " " 18 " " Ty # »1 n n n n fi 20 " " Rét, osztályra való tekintet nélkül, l/.ahol kétszer kaszálható,Jusson egy egész teleknek 4 szekér alá való 2/.ahol néha kétszer " " " " " 6 " " " 3/.ahol csak egyszer " " " " n 8 " " " Ez a javaslat hallatlan szűkmarkúsággal osupán harmad részét irányozta elő a jobbágyok által akkor ténylegesen haszuált szántóföld-illetőségnek. A 14-20 hold Jóval alatta maradt annak a földmennyiségnek is,amelyet a szük határokkal rendelkező nyugat-dunántuli falvakban már akkor végérvényesen meg állapitottak. A földesurak a jobbágyrobot jelentős osökkené sétől tartottak, s az volt a szándékuk,hogy a jobbágyszántó kat minél erősebben felaprózva, minél több telket alakithas aanak ugyanakkora területen,s igy minél nagyobbszámu jobbágytól nyerjék meg az évi 52 napi igásrobotot.Kiépülni kezdő majorságaik számára is biztosítani kivánták a határ legjobb földjeit. Brunszvik súlyos kifogásokat tett a javaslatra: a ren •lek a megyebeli községek túlnyomó részét azon I.és II. osz tílyba sorolták,hol legkisebb a földilletőség. Igy az egész telkek nagy része csak 14-16 hold szántóhói és 4 - 6 szekér szénát termő rétből állana. Ez pedig tulkevás, összehasonlítva a nyugati országrész megyéivei,ahol pedig drágább a föld és unnak minden terméke.Itt a domborzat nagyobbrészt sik, bőven van föld,főleg a Tiszavidéken.A jóbbágyháztartásra nehezedő
