Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)

7/ A földesúri majorok kialakulása

- 98 - V Ezek szerint 1750-1770 között a majorsági gazdálkodás a megye egász területén, a hegyvidéken éppúgy, mint a síkságon meghonosodott. Kialakulásának részletes vizsgálata messze vezetne. Csupán az egri püspökségi majorok létrejöttének megvilágítására álljon itt az aláhbi néhány részlet adat. 1732-ben a püspökségi uradalom központjában,Egerben a hatvani városnegyedben áll egy majorház,ahol a püspöki udvartartás szükségleteire mindenféle baromfiakat tartanak. Igyanott magtár-és istállóépületek is vannak,távolabb pedig vadaskert,hol minden évben szarvasokat és őzeket tenyésztenek.Kellette veteményeskert közönséges és különleges növé nyekkel,továbbá halastavak,amelyekben a Tiszáról szállitott halat helyezik el,azután au egyik melegforrásnál teknősbéka tenyészet,itt termesztik a püspöki kertészek a korai zöld aégféléket a melegforrások adta párás légkör ben. Ehhez csatlakozik a káposztás kert. i'elsőtárkánybaa halastavakat létesítettek,a pisztrángot Diósgyőrből hozták oda. - Felnémeten nagy juhászat,Maklároa,

Demjénben és Egerbaktán urasági ré tek vannak. A püspöki aradalom tiszamenti i'alvainak gócpontja 1732ben a Sarad községhez tartozó Hidvég puszta. Itt is föl épült már a majorház,de a nagyobb építkezéseket ezután akarják megindítani.Itt 100 drb.fejőstehenet,mindenféle barom fit,szarvasmarhagulyát és válogatott lovakból ménest tartanak. A major környékén rengeteg széna terem.- Szántómüvelést eddig még nem folytattak.de most tervezik 4 urasági eke beállítását és három nyomásban 500-500 köblös föld kihasitá sát,ahol tavasziakat termelhetnének.Az uradalom tiszai ke rületéhez tartozó öt községben sehol sincs majorsági szán tóföld,rét. A jobbágyok Hidvégre járnak kaszálni,szénát gyűjteni,Gyöngyöspüspökiből az egri püspöki udvarba bort fúva rozni.Más robot nincs.Sarud jobbágyai egy.pár igáeökör után 4 frt.taksát,a kisköreiek és tiszaőrsiek pedig 1 frtot fi -