Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

52 9. Iktatókönyv 10. Iktatókönyv 11. Iktatókönyv 12. Mutatókönyv 13. Mutatókönyv 14. Mutatókönyv 15. Mutatókönyv 1942 1943 1944 1934 1940 1943 1944 Terjedelem: 13 kötet + 2 doboz = 0,63 ifm Lásd még: V-322/a állag 2. r.sz.: Iparosok és kereskedők jegyzéke (1925-1952). V-222/b Bekölce kisközség iratai 1906-1944 (-1950) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, azután 1918. április 30-ig a Pétervásárai, 1918. május l-jétől pedig az Egri járáshoz tartozott. 1879-1924. január 10. között kisközség, mely az egercsehi körjegyzőséghez tartozott, 1924. január 10-1933. május 24. között önálló nagyközség, ezt követően ismét a körjegyzőséghez sorolták. Önálló időszakát leszámítva végig Egercsehihez, mint anyakönyvi kerülethez tartozott. Lakossága 1869-ben 557, 1880-ban 550, 1890-ben 647, 1900-ban 829, 1910-ben 836, 1920-ban 839, 1930-ban 932, 1941-ben pedig 1076 fő volt. A község területe 1889-ben 2391 kat. hold volt. Képviselőtestülete az 1878. augusztus 18-i szabályrendelet szerint 10 tagból állt, mely 1887-ben négy póttaggal bővült. 1887-től a képviselőtestület évente két rendes ülést volt köteles tartani, egyet tavasszal és egyet ősszel. Mindkettőt az esedékes megyei közgyűlés előtt egy hónappal tartották. 1903-tól a két rendes ülés közül a tavaszit februárban, az őszit pedig augusztusban tartották. A képviselőtestület tagjainak számát és a rendes ülések időpontját érintetlenül hagyta az 1909. június 9-én alkotott új szabályrendelet is. A községi elöljáróságot 1878-ban a bíró, a másod- vagy törvénybíró, két esküdt, a közgyám és a körjegyző alkotta. 1887-ben az elöljáróság tagja lett a körorvos. Az elöljáróság munkáját segítette a mellékszemélyzet, amihez a szülésznő és a halottkém tartozott, valamint a szolgaszemélyzet, mely a kisbíróból és egy éjjeliőrből állt. A tanács minden héten szerdai napon ülésezett. 1903-tól a községi bíró a pénztárnoki feladatokat is ellátta. A segéd- vagy mellékszemélyzet tagja lett a szülésznő és a halottkém mellett a segédjegyző és a vágóbiztos is, ugyanakkor bővült a szolgaszemélyzet is a községi kézbesítővel, a mezőőrrel és a postaküldönccel. 1909-ben megszűnt a vágóbiztos munkaköre, a szülésznőt pedig ettől kezdve élethossziglan választották. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 4. Nem iktatott iratok 1906-1912 1927-1939 1939-1950 1. Házjegyzék 1942