Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

50 7. Számadási főkönyv 8. Számadási főkönyv 1935 1942 Terjedelem: 6 kötet + 2 doboz = 0,18 ifm V-221 Egerbakta nagyközség iratai 1896-1944 (-1949) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, azután 1918. április 30-ig a Pétervásárai járáshoz, 1918. május l-jétől az Egri járáshoz tartozott. 1901 előtti hivatalos neve Bakta. 1950-ig önálló nagyközség volt. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1067, 1880-ban 1007, 1890-ben 1143, 1900-ban 1166, 1910-ben 1307, 1920-ban pedig 1267, 1930-ban 1384, 1941-ben 1491 fő volt. A község határának területe 1889-ben 5412 kat. hold volt. 1872. április 13-án képviselőtestületének létszámát 14 főben határozták meg. 1887. szeptember 3-től tagjainak száma 20 rendes és 4 póttagra, majd 1931. január 24-től 20 rendes tagra változott. A rendes közgyűléseket 1872-től február, május, augusztus és november első vasárnapján tartották. 1887-től félévente egy-egy közgyűlést kellett tartani a képviselőtestületnek, s az első félévit március első felére, a második félévit szeptember első felére tették. Az 1904. évi szabályrendelet szerint a tavaszi közgyűlést február, az őszit augusztusban kellett a képviselőtestületnek megtartania. 1931-től csak a tavaszi közgyűlés időpontja változott április hónapra, az őszi augusztus maradt. Elöljáróságát 1872-ben a bíró, a törvénybíró, 4 tanácsbeli és a községi jegyző alkotta. A községi pénztárnok feladatait a bíró látta el. Az első tanácsnok az erdőgondnok, a második a mezőbírói tisztséget viselte. A szolgaszemélyzetet egy polgári hadnagy és egy kisbíró alkotta. A tanács minden héten szombaton délután ülésezett. 1887-től az elöljáróság tagja lett a közgyám és a körorvos is. Segédszemélyzetét a szülésznő, a halottkém és a belrendőr alkotta. Ez utóbbi a községi kézbesítő feladatait is ellátta. A szolgaszemélyzet egy kisbíróból és két éjjeliőrből állt. Ez időben a tanács minden hónapban legkevesebb egy ülést volt köteles tartani, egyébként pedig legkevesebb annyi ülést, ahányra az ügyek intézése érdekében szükség volt. 1904-től a község segédszemélyzete kiegészült egy segédjegyzővel és egy vágóbiztossal is. A szolgaszemélyzet mezőőrökkel bővült. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi j egyzőköny v 4. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 5. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 6. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 7. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 8. Nyilvántartások 1896-1898 1899-1905 1905-1911 1912-1921 1926-1933 1933-1938 1938-1943 1. Egyletekről, kaszinókról 1907-1949