Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

41 V-211 Boconád nagyközség iratai 1940-1944 (-1945) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, akkortól a Hevesi járáshoz tartozott. 1871-1950 között nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1209, 1880-ban 1340, 1890ben 1501, 1900-ban 1769, 1910-ben 1785, 1920-ban 2091, 1930-ban 2279, 1941-ben 2265 főt, határának területe 5144 kat. holdat tett ki (1886). A község képviselőtestületének létszámát 1872-ben 20 főben állapították meg. Évente két rendes ülést tettek kötelezővé, a tavaszit február első hetében, az őszit november első hetében. 1887-ben a 20 képviselőtestületi taghoz még 4 póttagot is rendeltek. A közgyűlés időpontja úgy módosult, hogy a tavaszi megtartását márciusra, az őszit szeptember elejére helyezték. 1931-től a képviselőtestület rendes tagjainak száma megmaradt 20 fő, póttagokról nem rendelkezett a szabályrendelet. A községi elöljáróságot 1872-ben a bíró (egyúttal pénztárnok), a helyettes vagy törvénybíró, a 4 tanácsnok, a jegyző és a közgyám alkotta. A szolgaszemélyzet a hivatalszolgából vagy kisbíróból és a tiszteletbeli belrendőr hadnagyból állt. 1887-ben az elöljáróság a körorvossal bővült. A tanács ekkoriban rendőrt, halottkémet, vágóbiztost és szülésznőt is alkalmazott. A szolgaszemélyzet 2 éjjeliőr felfogadásával bővült. 1903-ban a jegyző munkájának segítésére segédjegyzőt alkalmaztak. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1940-1945 Terjedelem: 1 kötet = 0,05 ifm V-212 Bodony nagyközség iratai 1906-1944 (-1950) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, 1883-tól pedig a Pétervásárai járáshoz tartozott. 1871-től 1921. szeptember 7-ig kisközség volt, amikor nagyközséggé alakult. 1921-ig a parádi körjegyzőséghez tartozott, akkor nagyközségként önállóvá vált. 1895-1921-ig a parádi anyakönyvi kerülethez tartozott, azután e tekintetben is önálló. Lakossága 1869-ben 1556, 1880-ban 1467, 1890-ben 1598, 1900-ban 1783, 1910-ben 1684, 1920-ban pedig 1872, 1930-ban 1931, 1941-ben 1913 fő volt. A község területe 7098 kat. hold volt (1887). A községhez tartoztak Log puszta, Rudolf tanya és a Pusztaréti malom. Képviselőtestületének létszámát 1873-ban 16 főben határozták meg, akik évi két rendes ülést voltak kötelesek tartani, a tavaszit februárban, az őszit pedig novemberben. 1921. október 31-én rendkívüli közgyűlést tartott új szervezetének kialakítására. Képviselőtestületének létszámát ekkor 18 főben határozták meg.