Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
36 alkotta, míg a szolgaszemélyzethez a kisbíró, az éjjeliőr és a mezőőrök tartoztak. A kisbíró egyszersmind postaküldönc volt. A tanács továbbra is havonta egyszer köteles volt ülésezni, de a tanácsülés időpontját pontosan nem határozták meg. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Nyilvántartások 1. Rovott életüekről 2. Pásztorokról 3. Község területén levő közutaktól 4. Kiadott cselédkönyvekről 5. Papi párbérekről 6. Hangya Szövetkezet épületének ügye Terjedelem: 7 kötet = 0,03 ifm V-209 Besenyőtelek nagyközség iratai 1896-1944 (-1949) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, akkortól az Egri járáshoz tartozott. 1901 előtti neve Bessenyő volt. Az egész korszakban nagyközség volt. 1924. május 20-ig jegyzője ellátta Dormánd kisközség jegyzői teendőit is. Dormánd ettől az időponttól nagyközség lett. 1895-től önálló anyakönyvi kerület, melyhez 1924. május 24-ig Dormánd is hozzátartozott. Besenyőtelek lakossága 1869ben 2467, 1880-ban 2612, 1890-ben 2849, 1900-ban 3135, 1910-ben 3396, 1920-ban 3529, 1930-ban pedig 3786, 1941-ben 3650 fő volt. A község határának terjedelme 8520 kat. holdat tett ki Tepély pusztával együtt (1884). 1872-ben képviselőtestületet 26, 1887-ben 28, 1903-ban 32 rendes és 8 póttag alkotta, 1931-ben ismét 28 tagja volt. Rendes üléseit februárban és augusztusban tartotta. 1903-ban meghatározták, hogy a képviselőtestületi üléseket a község tanácstermében kell tartani, az ülés kezdete reggel 8 vagy 9 óra legyen, de semmilyen esetben nem tarthat délután 3 óránál tovább. Amennyiben eddig nem tudják befejezni a napirenden szereplő ügyeket, akkor a következő napon kell folytatniuk az ülést. 1931-től a tavaszi ülés időpontja áprilisra változott. 1945-ig nem történt változás sem a képviselőtestület létszámában, sem ülésezésében. Az elöljáróságot 1872-ben a bíró, a jegyző, az albíró, hat tanácsbeli és a közgyám alkotta. A bíró ellátta a pénztárnok feladatait is. A községi szolgaszemélyzetet egy hivatalszolga és egy hadnagy alkotta. 1887-ben az albíró elnevezése törvénybíróra változott. Különvált a bíró feladataitól a pénztár kezelése, és ezt ettől kezdve a pénztárnok intézte, az elöljáróság tagja lett a körorvos is. A község segédszemélyzetként alkalmazott egy szülésznőt, egy halottkémet, egy belrendőrt vagy hadnagyot, egy kisbírót, aki egyúttal hivatalszolga is volt és két nyári éjjeliőrt. 1903-ban a községi elöljáróság összetétele nem változott, ugyanakkor a segédszemélyzet bővült egy segédjegyzővel, egy írnokkal, aki az adózással kapcsolatos ügyeket (összeírás, kivetés, behajtás) intézte, s egy vágóbiztossal. A szolgaszemélyzetet 4 (bel)rendőr, éjjeliőrök és mezőőrök képezték. Az elöljáróság annyi ülés tartására volt kötelezve, ahányszor azt a körülmények igényelték, annyi megkötéssel, hogy havonta egy 1925-1933 1914-1937 1912-1948 1894-1948 1907-1948 1923 1923
