Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

25 nöke, rendkívüli ülést is összehívhatott. A segédszemélyzet tagja a szülésznő, a halottkém és a belrendőr volt. A szolgaszemélyzetet a két kisbíró alkotta. 1903-tól a segédszemélyzet tagja lett a segédjegyző, a vágóbiztos és a községi közmunkakezelő is. A szolgaszemélyzet egy éjjeliőrrel bővült. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1887-1888, 1932-1939 2. Nem iktatott iratok 1. Költségvetések 1928-1944 2. Honvédségi célra igénybe vett ingatlanok 1944 3. Nyilvántartás katonaviseltekről 1865-1911 4. Nyilvántartás leventékről 1909-1920 3. Számadási főkönyv 1934 4. Számadási főkönyv 1940 5. Számadási főkönyv 1943 Terjedelem: 4 kötet + 1 doboz = 0,18 ifm V-202 Adács nagyközség iratai 1890-1944 Történeti áttekintés A Gyöngyösi járáshoz tartozott. 1863-1950 között nagyközség volt, mely 1895-től 1897. március 20-ig a vámosgyörki anyakönyvi kerülethez tartozott, majd önálló anyakönyvi kerület lett. Lakossága 1869-ben 2256, 1880-ban 2452, 1890-ben 2620, 1900-ban 3056, 1910ben 3627, 1920-ban 3783, 1930-ban 4058, 1941-ben pedig 3585 fő volt. A község határának területe 6513 kat. hold volt (1886). Képviselőtestülete 1872-ben 22 főből állt, melynek létszáma a lakosság számának növekedésével folyamatosan emelkedett. 1887-ben 24 rendes és 6 póttagból, 1903-ban 32 rendes és 6 póttagból, 1930-ban szintén 32 rendes tagból állt, mely utóbbi létszámát korszakunk végéig megőrizte. Törvénykezési napot minden hét szerdai napján tartottak. Költségvetést minden év novemberének 15. napjára kellett elkészíteni, a bíró éves számadását pedig minden év február 15-ig meg kellett vizsgálni. Közgyűlést február 15-re, április 1-jére, július 1-jére és november 15-re írt elő a község szabályrendelete. 1887. március 17-től a rendes közgyűlések számát kettőre csökkentették, melyeket március első és szeptember első felében kell megtartani. Az első rendes ülés a zárszámadási, a második pedig a költségvetés elfogadásának ülése volt. A közgyűlések rendje 1945-ig nem változott. A község elöljáróságát 1872-ben a bíró, a másod- vagy törvénybíró, a jegyző és nyolc tanácsbeli alkotta. 1887-ben ez úgy módosult, hogy a tanácsbeliek száma hatra csökkent, és létrehozták a közgyám és a körorvos hivatalát is. A jegyző feladatainak segítésére segédjegyzőt fogadtak, aki egyúttal az adóvégrehajtás feladatait is elvégezte. Az önkormányzat szülésznőt, kézbesítőt, halottkémet és belrendőrt vagy hadnagyot is alkalmazott. A szolgaszemélyzet egy kisbíróból állt. 1903-ban a bíró feladatai közé sorolták a pénztárnoki teendőket (1930-ig), a jegyző pedig egyúttal ellátta a kézbesítői feladatokat is. A segédszemélyzet kiegészült egy vágóbiztossal. A szolgaszemélyzethez sorolták a kisbíró mellett a belrendőrt és a két éjjeliőrt