Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

17 - Óvoda-felügyelő Bizottság (1891. évi 15. tc. 22. §.); - Polgári Iskolaszék (1931. évi 640-0-23. VKM. r.); - Gazdasági Bizottság; - Egészségügyi Bizottság; - Kulturális-szépészeti Bizottság; - Építésügyi (Építkezési) Bizottság; - Testnevelési Bizottság; - Tüzrendészeti Bizottság; - Helyi Népművelési Bizottság. A közgyűlésen a jegyző ismertette a napirendi pontokat, a tárgyakat, a határozati javaslatokat és végezte az írásos teendőket. A közgyűlés jegyzőkönyvét három napon belül el kellett készíteni és hitelesíttetni. A jegyzőkönyv szerkesztésének előírt szabályai voltak. Fel kellett tüntetni a közgyűlés helyét, idejét, a levezető elnök és a megjelent tagok nevét, a hitelesítőket. A tárgyakat és a határozatokat a tárgyalás sorrendjében kellett rögzíteni. Az ügyeket röviden, szabatosan, lényegre törően kellett megfogalmazni. Formai előírás volt a kéthasábos íráskép. Ez azt jelentette, hogy a jegyzőkönyv baloldali hasábjában tüntették fel a tárgyat és a tárgyalás menetét, a jobboldali hasábba pedig a határozat került. A határozatokat évente újra kezdődő sorszámmal látták el. A körjegyzőségek községei a saját képviselőtestületi jegyzökönyveiket külön kezelték és külön is kötötték be. A közgyűlés egyik fontos feladata volt a szabályrendelet alkotás, ami azonban magasabb szintű jogszabály előírásaival nem lehetett ellentétes. A szabályrendeleteket általában a vármegyei kisgyűlés hagyta jóvá, de jogszabály kimondhatta egyes szabályrendeleteknek az illetékes szakminiszter által történő jóváhagyását. Léteztek olyan szabályrendeletek, melyeket a községi önkormányzat saját hatáskörében alkotott, de voltak olyanok is, melynek elkészítésére jogszabály kötelezte a községet. A helyi szabályrendeletek ellen a vármegye kisgyüléséhez lehetett fellebbezni. A képviselőtestület határozatait és jóváhagyott szabályrendeleteit saját választott elöljárói és közegei által hajtatta végre. A községi választók névjegyzékét kiküldött bizottsága által összeállíttatta. Választotta a jegyzőt, az orvost és a rendszeresített állású segédszemélyzetet. A községi vagyon felett őrködött s azzal a törvény korlátjai között rendelkezett. A törvényhatóság (megye) jóváhagyásával határozhatott a községi vagyon elidegenítése és szerzése, örökségek, hagyományok vagy adományok el- vagy el nem fogadásáról. Határozott községi kölcsönök felvételéről vagy adásáról, a község tulajdonára valamely szolgalomnak vagy zálogjognak, s ezek telekkönyvi bejegyzésére szolgáló engedményeknek megadásáról. A képviselőtestület rendelte el a község magánjogi követeléseire vonatkozó per megindítását vagy megszüntetését, helybenhagyta a peregyezségeket. Minden községi peres és peren kívüli ügyben a képviselőtestület közgyűlése jelölte ki a jogi képviselőt. Amennyiben valamilyen ügyben pert indítottak, azt kötelesek voltak a megye alispánjának bejelenteni. A községi költségvetés elfogadása után, a törvényhatóság jóváhagyásával adót vethetett ki, s azt behajthatta. A számadások megvizsgálása után a mulasztásból eredő követeléseket jogerős határozata után 30 nap alatt bírói úton behajtatta. A behajthatatlan kintlévőségek leírásáról első fokon határozott, s határozatát a megyei közigazgatási bizottsághoz felterjesztette. Az elöljáróság (tanács) A községi autonómia végrehajtó szerve volt. Intézte a községi határozatok végrehajtását, a felsőbb hatóságoktól érkezett ügyeket, ha azok nem estek a képviselőtestület vagy valamely egyedi szerv hatáskörébe. Teljesítette a költségvetés keretén belüli kiadások utalványozását.