Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

124 Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1903-1904, 1910-1930 2. 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek 1932-1935, 1938-1945 2. Ingó vagyonleltár 1929-1943 3. Földhaszonbér könyv 1944 4. Gyümölcsöző tőkék, értékpapírok leltára 1929-1943 5. Haszonjogok naplója 1929-1943 6. Pénzmaradvány napló 1929-1943 7. Cselekvő hátralékok naplója 1929-1943 8. Követelések naplója 1929-1943 9. Kölcsöntartozások naplója 1927-1943 10. Terhelő hátralékok naplója 1929-1943 11. Vagyon törzslap 1928-1935 Terjedelem: 2 doboz = 0,25 ifm V-288 Váraszói körjegyzőség V-288/a Váraszó kisközség iratai 1925-1944(-1945) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, 1883-tól a Pétervásárai járáshoz tartozott. 1871-1950 között kisközség, egyúttal körjegyzőségi székhely volt, melyhez Istenmezeje tartozott. 1895-től önálló anyakönyvi kerület, hozzátartozott Erdőkövesd és Istenmezeje. Lakossága 1869-ben 607, 1880-ban 507, 1890-ben 554, 1900-ban 649, 1910-ben 730, 1920-ban 759, 1930-ban 876, 1941-ben 927 fő volt. A község területe 1888-ban 4705 kat. holdra terjedt ki. Határában lévő külterületi lakott helyek voltak: Fenekes tanya, Herceges tanya, Nyárfás tanya, Rónalápa tanya és Szalajkaház tanya. A községi képviselőtestület 1872-től 10 főből állt. Tavaszi ülését február első keddjén, míg az őszit november első keddjén kellett tartania. 1887-től 4 póttagja is lett. Rendes ülést évente kétszer voltak kötelesek tartani, mégpedig tavasszal és ősszel, az esedékes megyei közgyűlés előtt egy hónappal. 1903-tól a képviselőtestület tavaszi ülését februárban, az őszit augusztusban kellett tartatni. 1931-ben ismét nem írtak póttagokról. Ekkortól a képviselőtestület tavaszi rendes ülését március 31-ig, őszi ülését pedig szeptember 30-ig kellett megtartani. Az elöljáróság 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból, két tanácsbeliből és a körjegyzőből állt. A bíró ellátta a pénztárnok, az először választott tanácsbeli pedig a közgyám feladatait. A szolgaszemélyzethez a kisbíró és a polgári hadnagy tartozott. Az elöljáróság minden hét keddi napján ülésezett. 1887-től az elöljáróság tagja lett a közgyám és a körorvos. A segéd- és mellékszemélyzethez tartozott a segédjegyző, a halottkém és a szülésznő. A szolgaszemélyzet éjjeliőrrel és levélhordóval (községi postás) bővült. 1903-ban a segéd-