Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

Előszó

11 Előszó A megyei városok és a községek, azaz a települési önkormányzatok iratai nagyon fontos forrásértékű dokumentumok egy település múltjára vonatkozóan. Ez a repertórium az V-ös fondfőcsoportnak csak egy részével, a községi önkormányzatok 1944-ig fennmaradt irataival foglalkozik, ugyanis Eger és Gyöngyös városok igazgatástörténetének feltárása még nem történt meg teljes egészében.' Az 1945 és a tanácsrendszer 1950. évi létrehozása közötti időszak városi és községi iratanyagának repertóriumát pedig külön kötetben jelentette meg a levéltár.

2 Az 1945 előtti községi és városi iratanyag külön repertóriumban való megjelentetését terjedelmi okok is teszik indokolttá teszik. Az 1945-1950 közötti városi és községi iratok együttesen 103 folyóméter (fm, ifm) terjedelműek, ugyanakkor az V-ös fondfőcsoportba tartózó Eger városi iratanyag 295, a gyöngyösi iratok pedig 91 ifm-t tesznek ki. Levéltárunkban az 1808-1945 közötti időszak községi iratai 49 ifm terjedelemben állnak a kutatók rendelkezésére. Meg kell jegyezni, hogy ennek a nem túl nagy mennyiségnek döntő többsége a modern községi közigazgatási szervezetet megalkotó 1871:18. tc. utáni évtizedekre nyújt rendszeres falutörténeti kutatást lehetővé tevő forrásanyagot. A megelőző - lényegében kései feudális - korszakból sajnos csak szórvány iratanyagok - folyamatosan vezetett jegyzőkönyv, nyilvántartás, töredékes iktatmányok stb. - maradtak fenn, és mindössze Abasár, Pálosvörösmart, Atkár, Dormánd, Egerszalók, Gyöngyöshalász, Hatvan, Hort, Karácsond, Kál, Kápolna, Kompolt, Zagyvaszántó, Mezőszemere, Nagyfüged, Poroszló, Ostoros, Sarud esetében. Sajnos a jelenlegi Heves megye területén 16 olyan település van, amely 1945 előtt önálló község volt, de - alább említésre kerülő okoknál fogva - egyáltalán nem került be a levéltárba önkormányzati iratanyaguk. Ezek: Bükkszék, Demjén, Erdőkövesd, Erdőtelek, Fedémes, Heréd, Hevesvezekény, Istenmezeje, Kisfüzes, Nagykökényes, Pétervására, Sirok, Szentdomonkos, Szihalom, Tarnaszentmária, Tarnaszentmiklós. Rajtuk kívül Gyöngyöspüspöki sem található ebben a repertórumban, aminek oka, hogy a falut 1923. január l-jével Gyöngyös városhoz csatolták. így iratai Gyöngyös Város Levéltárába kerültek, majd azzal együtt vette át azokat a megyei (állami) levéltár az 1950-es években. Ma is ott kereshetők, de a városi levéltári rendszer sajátosságai folytán csak töredéke van az V-177 (Gyöngyöspüspöki község iratai) fondban, szórványosan más városi fondokban, állagokban kaptak helyet, mindenekelőtt az V-101/b állagban (Gyöngyös Város Tanácsának iratai, CDXLVCDXLVI. fasciculusok). A városi és községi iratok, melyek az 1950 előtti korszakokból kerültek az államosított megyei levéltárakba, az első, ideiglenes fondszerkesztési utasítás (1962) szerint még mind az V-ös fondfőcsoportba tartoztak. A 37.582/1978. VII. LO. utasítás írta elő, hogy az 1945-1950 közötti települési önkormányzati iratanyag önálló fondokat képez a XXII. fondfőcsoportban. A levéltárak egy része ezt az utasítást nem, vagy csak papíron hajtotta végre, s magatartásuk kikényszerítette a 60.536/1986. XVIII. LO. utasítást. Ez lazított az 1945-ös korszakhatáron, s Az 1848-ig terjedő korszakra készült el két alapvető munka: NEMES Lajos: Eger város önkormányzata 1687-1848. Eger, 2001. és SZABÓ Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687-1848. Eger, 2001. (Tanulmányok Heves megye történetéből 15. és 16.) 2 XXII. Heves megye városainak és községeinek iratai (1927-) 1945-1950 (-1958). Repertórium. Készítette: SZANISZLÓ Ferenc. Eger, 2000. (A Heves Megyei Levéltár segédletei 4.)