Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
117 V-283 Tarnazsadány nagyközség iratai 1885-1944 (-1950) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, akkortól a Hevesi járáshoz tartozott. 1901 előtti hivatalos neve: Zsadány. 1871-1950 között nagyközség, 1895-től önálló anyakönyvi kerület volt. Lakossága 1869-ben 1348, 1880-ban 1355, 1890-ben 1526, 1900-ban 1573, 1910-ben 1722, 1920-ban 1852, 1930-ban 2027, 1941-ben 2178 főt, határának terjedelme 1885-ben 4387 kat. holdat tett ki. Belterületén kívüli lakott helyei voltak Cselőháza, Kálmán major és Végess tanya. Képviselőtestületének létszámát 1872-ben 20 főben szabályozták. Évente kétszer kellett rendes ülést tartaniuk, a tavaszit február első hetében, az őszit pedig november első hetében. 1887-től a képviselőtestület 20 rendes és 2 póttagból állt. A két kötelező rendes ülés közül a tavaszit március első felében, az őszit szeptember első felében hívták össze. 1903-ban a képviselőtestület póttagjainak számát 4 főben állapították meg. A képviselőtestület 1930-tól 20 főből állt. Az elöljáróság 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból, hat tanácsbeliből, a jegyzőből és a közgyámból állt. A községi pénztár kezelését a bíró végezte. Szolgaszemélyzetét kisbíró és belrendőr alkotta. Az elöljáróság minden hét vasárnap délutánján köteles volt ülésezni. 1887ben a tanácsosok száma négyre csökkent, ugyanakkor az elöljáróság tagja lett a körorvos is. A segédszemélyzethez a szülésznőt, a halottkémet és a belrendőrt sorolták. A község szolgaszemélyzetét a kisbíró, a községi levélhordó (postás) és két, szükség esetén több éjjeliőr alkotta. A tanácsülések rendje annyiban változott, hogy annyi ülést kellett tartani, amennyit a község ügyei szükségessé tettek, de azzal a megkötéssel, hogy minden hónapban egy tanácsülést kötelező volt tartani. A segédszemélyzet 1903-ban a vágóbiztossal bővült. A szolgaszemélyzet tagjainak száma csökkent, s a továbbiakban ide a kisbíró és egy éjjeliőr tartozott. Ettől az évtől, ha a jegyző szükségesnek látta, a képviselőtestület elé kerülő fontosabb ügyek előtt tanácsülést lehetett tartani. 1930-tól a községi elöljárósághoz tartozott az adóügyi jegyző és a bíró feladatait csökkentő, a pénzkezelést önállóan végző pénztáros is. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 4. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 5. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 6. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 7. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 8. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 9. Iktatott iratok 1885-1891 1891-1902 1903-1908 1909-1914 1915-1926 1927-1932 1933-1938 1938-1944 1921-1935 1935-1936 Elnöki bizalmas iratok 10. Iktatott iratok 11. 1. Iktatott iratok 1936 1936 1937 1937 1938 1938 1-288. 305-1130. 2. Elnöki bizalmas iktatott iratok 3. Iktatott iratok 4. Elnöki bizalmas iktatott iratok 5. Iktatott iratok
