Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

108 Nem iktatott iratok 1. Levente egyesület használatában lévő fegyverek bejelentése 1943 2. Haszonbérleti szerződés özv. Czeizler Sománé tulajdonát képező fatelep bérbeadásáról 1944 3. Zsidó ingatlanok zárgondnoksága 1944 4. Zsidó lakások hasznosításáról kimutatás 1944 5. Glaser György községi segédjegyző zárgondnoki tisztségéről való lemondása 1944 6. Telekkönyvi végzések, vázrajzok 1923,1927, 1938-1939 7. Adóívek 1944 8. Számadási főkönyv 1938 9. Dobolási könyv 1944-1945 10. Gyámügyi nyilvántartó 1906-1948 Terjedelem: 4 kötet + 1 doboz = 0,23 ifm V-272 Rózsaszentmárton nagyközség iratai 1925 (-1945) Történeti áttekintés 1883-ig a Gyöngyösi, akkortól a Hatvani járáshoz tartozott. 1892 előtti hivatalos neve Fancsal volt, azután Rózsaszentmárton. 1871-1950 között nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 997, 1880-ban 930, 1890-ben 1135, 1900-ban 1279, 1910-ben 1394, 1920-ban 1678, 1930-ban 2073, 1941-ben 2219 főt, határának területe 1885ben 2931 kat. holdat tett ki. Képviselőtestülete 1872-től 20 főből állt. 1897-től évente négy rendes ülést kellett tartaniuk, mégpedig a negyedévenként, a megyei közgyűlések előtt egy hónappal. 1903-ban a képviselőtestület évi rendes üléseinek számát kettőre csökkentették. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból, hat tanácsbeliből, a jegyzőből és a közgyámból állt. A bíró végezte a pénztárnok feladatait, a törvénybíró pedig egyúttal belrendőr is volt. A szolgaszemélyzethez tartozott egy ún. polgár. 1887-ben az elöljáróság egy körorvossal bővült. 1897-től a pénztárkezelési feladatokat önálló pénztárnok végezte. 1903-tól a segédszemélyzetet a segédjegyző, a szülésznő, a halottkém, a vágóbiztos és a faiskola kezelője alkotta. A szolgaszemélyzethez a belrendőr, a hivatalszolga vagy községi kézbesítő, éjjeliőrök és mezőőrök tartoztak. 1. Mutatókönyv Terjedelem: 1 kötet = 0,03 ifm Raktári jegyzék 1925, 1945