Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)
Változások a tanácsi korszakban
községbe való betelepüléséhez hozzájárult és jóváhagyta Kisasszonytér puszta Nagyút községhez való csatolását. 5 1 1947-ben Erdőtelek Pusztatenk nevü külterületi lakott helye alakult Tenk néven községgé, s mint kisközség Erdőtelek nagyközséghez tartozott. 1947-ben Párád község Parádi Üveggyár, Cseviceforrás, Fényesi puszta, valamint a korábban Bodony községhez tartozó Rudolf- és Logipuszta ideiglenesen Mátrasasvár, majd 1948. szeptember 15-től Parádsasvár néven önálló községgé alakult, s mint kisközség Párád nagyközséghez került be beosztásra. 5 2 Ugyancsak 1947. augusztus l-jén alakult meg Kerekharaszt község is, mely addig a Pest-PilisSolt-Kiskun vármegyei Verseg község külterületi lakott helye volt, s 1950-ben került Heves megyéhez. 4. Községegyesítések, községi és névváltozások 1950-ig 1949-ben Tarnalelesz és Bükkszenterzsébet egyesült Tarnalelesz néven, majd 1950. szeptember l-jétől az 5203-7/1950. (IX. 6.) BM rendelet alapján Tófalu és Aldebrő községek Tódebrő néven, Maklár és Nagytálya pedig Maklártálya néven egyesültek. Pálosvörösmart község Abasárral egyesült Abasár néven, Szentdomonkos község Tarnaleleszhez került, Gyöngyöshalmaj és Hevesugra község egyesítéséből pedig létrejött Halmajugra község. 1947-ben próbálkozás történt a váraszói körjegyzőség székhelyének áthelyezésére. Istenmezeje és Erdőkövesd községek képviselő-testületének rendkívüli együttes ülésén 1947. július 14-én a 18/kgy. 1947. sz. határozat arról intézkedett, hogy a körjegyzőség székhelyét Erdőkövesd községbe helyezzék át. Természetesen ez ellen Váraszó község képviselő-testülete tiltakozott, amiről meghozta a 21/kgy. 1947. sz. határozatát 1947. november 13-án. A kísérlet nem vezetett eredményre, a körjegyzőség székhelye a tanácsok megalakulásáig Váraszó község maradt. Mikófalva nagyközség mellé beosztott Balaton kisközség 1950. január 1-jei hatállyal önálló nagyközség lett. 5 3 1947. február 23-án Borsodszentmárton nevét Bükkszentmártonra változtatták 5 4, utalva ezáltal is a Borsod megyétől történt átcsatolására, s hasonló okok miatt lett 1950-ben Borsodszemere neve Mezőszemere. Változások a tanácsi korszakban A 143/1950. (V.18.) MT sz. rendelet értelmében 1950. június 15-én megalakult a megyei tanács, majd a 196/1950. (VII. 25.) MT sz. rendelet alapján 1950. augusztus 15-én alakultak meg a járási és városi tanácsok, 1950. október 22-én pedig a községi tanácsok. A különböző szintű tanácsok megalakulása után Heves megyében volt: 1 megyei tanács, 6 járási tanács, 1 járási jogú városi tanács, 2 városi tanács, 111 önálló községi tanács, 1 közös községi tanács. 5 5 5 1 HML XXI-2/b 1311/kisgy. 18828/a. 1947. 5 2 HML XXI-2/b 37/kisgy. 4l/a. 1948. 5 3 HVHL 1949. 239-240. 5 4 HVHL 1947. 39. 5 5 Az 5203-8/1950 (IX.8.) BM. rendelet alapján a pétervásárai járásban fekvő Szajla és Tcrpes községben közös községi tanácsot kellett alakítani. 26
