Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)
Változások 1945-1950 között
Változások 1945-1950 között 1. A megye területének változásai Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. sz. rendelete alapján 1946. január 1-jei hatállyal Heves megyéhez csatolták Borsod megye mezőkövesdi járásából Andornaktálya (Andornak és Kistálya 1939-ben egyesültek ezen a néven) és Ostoros nagyközségeket, a sajószentpéteri járásból Bélapátfalva nagyközséget a hozzá beosztott Borsodszentmárton és Mónosbél kisközségekkel együtt, az ózdi járásból pedig a borsodnádasdi körjegyzőséghez tartozó Balaton kisközséget, melyet Mikófalva nagyközséghez osztottak be. Az átcsatolás határidejét a 95536/1945. BM sz. rendelet 6. §-a 1945. december 31-ben állapította meg. Valamennyi község az egri járáshoz került. 1950. február l-jétől több jelentősebb változás történt. Az 5201/4/II-1/1950. (I. 29.) BM rendelet alapján egyrészt Heves megyéhez csatoltak több települést - Borsod megye mezőkövesdi járásából Noszvaj és Novaj nagyközségeket, melyeket az egri járáshoz osztottak be, valamint Borsodszemere, Egerfarmos és Szihalom nagyközségeket, melyek az újonnan alakult füzesabonyi járáshoz kerültek, a sajószentpéteri járásból a szilvásváradi körjegyzőséget alkotó Szilvásvárad és Nagyvisnyó kisközségeket, melyek az egri járásba kerültek beosztásra; - Nógrád megye sziráki járásából Heréd és Nagykökényes kisközségeket (körjegyzőségi székhely: Heréd), valamint Lőrinci és Zagyvaszántó nagyközségeket (körjegyzőségi székhely: Lőrinci), melyek a hatvani járáshoz kerültek beosztásra; - Pest megye aszódi járásából Boldog és Kerekharaszt 5 0 községeket, melyek a hatvani járáshoz lettek beosztva. Ugyanakkor elcsatoltak egyes településeket Heves megyétől - Nógrád megyéhez a hatvani járás északi részéből Hasznos, Pásztó, Szurdokpüspöki és Tar nagyközségeket, a nagybátonyi körjegyzőségekhez tartozó Nagybátony és Maconka kisközségeket, a pétervásárai járásból a mátramindszenti körjegyzőséget alkotó Dorogháza, Mátramindszent és Szuha kisközségeket, valamint a mátraballai körjegyzőséghez tartozó Nádujfalu kisközséget; - Szolnok megyéhez kerültek a tiszafüredi járáshoz tartozó Nagyiván, Tiszaörvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős nagyközségek. 2. Járási szintű változások A megyében ugyancsak 1950. február l-jétől új járást szerveztek Füzesabony székhellyel, és a járáshoz az alábbi községeket osztották be: - egri járásból: Aldebrő, Besenyőtelek, Donnánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Nagyút, Kápolna, Kompolt, Mezőtárkány Tófalu, - a megszűnt tiszafüredi járásból: Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, - Borsod megyéből Szihalom, Borsodszemere, Egerfarmos. A 144/1950 (V. 20.) MT rendelet Tiszanána községet a füzesabonyi járásból a hevesi járásba tette át 1950. június 1-jei hatállyal. 3. Város és községek alakulása 1950-ig Hatvan nagyközség 1945. április 22-én tartott közgyűlésén 6. kgy/1945. szám alatt kimondta a nagyközség várossá alakulását és megalkotta a város szervezési szabályrendeletét. A vármegye alispánja 4007/a. 1945. számú iratában hozzájárult, s a várossá alakulást a belügyminiszter az 1945. június 20-án kelt 110 792/1945. számon hagyta jóvá. A város első rendkívüli közgyűlését 1945. július 18-án tartotta. 1946-tól Kál község Nagyút nevű külterületi lakott helye alakult községgé, s kisközségként Kál községhez került beosztásra. 1947-ben az alispán a Tarnóca és az Erzsébettér pusztai lakosságnak a 5 0 1947. augusztus l-jétől a Pest-Pilis-Solt Kiskun megye aszódi járásában fekvő és Verseg nagyközséghez tartozó Óvarsánypuszta, Újvarsánypuszta, Cifra major és József major nevü lakott helyekből szervezték önálló kisközséggé, s Verseg nagyközséghez került beosztásra. 25
