Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)

Változások 1876-tól 1945-ig

1885-ben a Lőrincfalva községhez tartozó Cserőköz pusztát csatolták át Tisza-Szőllős községhez.

3

4 1901-ben Tar község területéből 8 kh 256 négyszögöl területet átcsatoltak a Nógrád megyei Mátraverebély község területéhez.

3

5 1903-ban az Adács község határában fekvő és özv. Sváb Sándorné tulajdonát képező 151 kh 483 négyszögöl területű ingatlant átcsatolták Visznek község határába.

3

6 1904-ben a Párád községhez tartozó „Várbükk" nevű erdőrész a gyöngyösi járásban lévő Domoszló községhez került át a belügyminiszter 20975/1904 sz. határozata alapján.

3

7 A belügyminiszter 11155/1904. sz. leirata az Adács községhez tartozó „József tanya" major nevét „Olga major" névben állapította meg az 1898. évi IV. tc. 3. §-a alapján.

3

8 1905-ben Jezierszky László tófalui lakos tulajdonát képező 3 kh 1458 négyszögöl területet Kápolna község határából Tófalu községhez csatolták.

3

9 Dormánd kisközségként működött, ügyeit Besenyőtelek jegyzője látta el. 1919-ben rövid időre nagyközséggé alakult, de a 73178/1919. számú belügyminiszteri rendelet a belügyi népbiztos ad 24/szerv. 65744/1919. számú rendeletét, amely a szétválást és nagyközséggé alakulást megengedte, hatályon kívül helyezte. 1921-ben az alispán tervbe vette, hogy Tarnalelesz és Szentdomonkos községekből egy új körjegyzőséget alakít, de ez szükségessé tette volna Tarnalelesz nagyközség kisközséggé történő visszaminősítését. A terv ellen Tarnalelesz község képviselő-testülete tiltakozott, s egyhangú határozattal kimondta, hogy az önálló nagyközségi jelleget nem hajlandó feladni és más községgel körjegyzőségbe tömörülni. Arra hivatkoztak, hogy „Tarnalelesz község régi nemes község, a nemes leleszi Kováchcsalád fészke, több néhai előkelőség szülő- és lakóhelye. Önállóságát alapítása óta, századok pusztító viharaiban is megtartotta, tradícióira mindig büszke, s erről lemondani semmi körülmények között nem hajlandó". A község tiltakozását elfogadva a tervezett körjegyzőség nem jött létre.

4

0 1922. szeptember 16-tól ideiglenesen, majd 1923. január l-jétől véglegesen egyesült Gyöngyöspüspöki község Gyöngyös várossal Gyöngyös néven.

4

1 Dormánd kisközség 1924. május 20-án kezdte meg önálló működését mint nagyközség.

4

2 Szurdokpüspöki és Zagy vaszentjakab községek 1925-ben egyesültek. A község új nevére nézve felmerült javaslatként a „Szurdokszentjakab" név is, de ideiglenes neve „Szurdok", majd a végleges neve Szurdokpüspöki lett. 1925. december 29-én választották meg a képviselő-testületet, s az új község 1926. január l-jétől kezdte meg működését.

4

3 1927. január l-jétől a Gyöngyöstarján községhez tartozó „Pusztacserepes" nevű és 297 kh 178 négyszögöl területű külterületi lakott helyet Gyöngyöspata községhez csatolták át.

4

4 1933. június 3-tól a Mátrai Szanatórium és a Mátra Szálló területének együttes neve Mátraháza, a Kékestetőn lévő szálló és területének neve Kékestető lett.

4

5 Az 1933. május 24-én kelt 86438/1933. számú belügyminiszteri rendelet Bekölce nagyközséget visszaminősítette kisközséggé és beosztotta az egercsehi körjegyzőségbe. 1938-ban Hasznos községhez tartozó több külterületi lakott hely nevét megváltoztatták. Alsóhuta nevét „Mátrakeresztes", Felsőhuta nevét „Mátraszentistván", Fiskálishuta nevét „Mátraszentlászló", Ötházhuta nevét „Mátraszentimre" névre változtatták meg. Hasznos község a névváltoztatásokat még 3

4 HML IV-404/a/7. 3761/a. 1885. 3

5 HML IV-404/a/67. 1186/1901. 3

6 HVKL 1901. 72. 3

7 HVHL 1904. 109 3

8 HVHL 1904. 60. 3

9 HVHL 1905. 190. 4

0 ENU 1921. április 16. 4

1 Gyalai 790. 4

2 HVHL 1924. 127. 4

3 HVHL 1925. 215. 4

4 Gyalai 791. 4

5 Gyalai 790. 23