Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)

Változások 1876-tól 1945-ig

volna fel: egri, gyöngyösi, hatvani, hevesi, káli és pétervásárai járásokra. Tiszafüred a tiszántúli községekkel együtt Hajdú vármegyéhez került volna.

2

6 A Benisch-féle tervezet nem valósult meg, bár bizonyos részeit az 1945 utáni megyerendezéseknél figyelembe vették. A vármegye határa 1876 és 1945 között csak minimális mértékben változott. 1942-ben Heves vármegye területéből Nógrád vármegyéhez a két megye egyező álláspontja alapján csatoltak át területeket. A Nagybátony községhez tartozó 78 kh 962 négyszögöl földterület, amit a földrendezés során házhelyül juttattak mátreverebélyi lakosoknak, átkerült a Nógrád megyei Mátraverebély községhez, valamint a Maconka községhez tartozó Vasúti telep nevü 12 kh 658 négyszögöl területü ingatlant a szintén Nógrád megyei Kisterenye községhez csatolták. Az átcsatolás mindkét esetben a községek lakosainak érdekében történt.

2

7 A községek járásokba történt beosztása több település lakosságára nézve kedvezőtlen volt. Például Egerbakta község Egertói 10 km távolságra fekszik, de a pétervásárai járásba volt beosztva, vagy a nagybátonyi körjegyzőség községei Hatvan közelében találhatók, és szintén a pétervásárai járáshoz tartoztak. Ezeket a kényelmetlen beosztásokat változtatta meg a belügyminiszter 46598/1918 sz. rendelete, amely 1918. április 30-tól Egerbakta és Mikófalva nagyközségeket, valamint az Egercsehi, Szúcs és Bekölce községekből álló Egercsehi körjegyzőséget a pétervásárai járásból az egri járásba, a Nagybátony, Dorogháza és Maconka községekből álló nagybátonyi körjegyzőséget a pétervásárai járásból a hatvani járásba, valamint Kisnána és Vécs nagyközségeket az egri járásból a gyöngyösi járásba csatolta át. Dorogháza községet 1920-ban visszacsatolták a pétervásárai járásba.

2

8 1919-ben nagyon rövid időre, a tiszántúli területek megszállásának időtartamára ideiglenes jelleggel Poroszló, Újlőrincfalva és Sarud községeket az egri járásba, Tiszanána községet pedig a hevesi járásba osztották be. 1923-ban felmerült egy új járás szervezésének gondolata Verpelét székhellyel, de ez csak tervezet maradt.

2

9 A hatvani járásban - pontosabban annak földrajzilag elkülönült, északi területén - 1927-ben Pásztó székhellyel szolgabírói kirendeltséget hoztak létre, amely 1931. március l-jén megkezdte működését. Ide tartozott Szurdokpüspöki, Tar, Maconka, Hasznos és a nagybátonyi körjegyzőség.

1

0 10 évi működés után ezt a kirendeltséget megszüntették, s az odatartozó községek ismét közvetlenül a hatvani járási főszolgabírói hivatalhoz tartoztak.

3

1 1932-ben tervbe vették, hogy Vécs községet a gyöngyösi járásból visszacsatolják az egri járásba, de elsősorban a vécsiek tiltakozása miatt ez nem valósult meg.

3

2 A II. világháború alatt 1944-ben Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud és Tiszanána községeket ideiglenesen az egri járáshoz csatolták, amíg a tiszafüredi szolgabírói hivatal meg tudja kezdeni működését.

3

3 A legtöbb változás közvetlenül csak a településeket érintette, egyrészt a terület-átcsatolások, másrészt jogállásuk módosulásai miatt. 2

6 Hencz 351-354. 2

7 HVHL 1942. 83-84. 2

8 Gyalai 683. 2

9 HVHL 1923. 127. 3

0 HVHL 1931.48. 3

1 HVHL 1941. 86-88. 3

2 HVHL 1932. 90. 3

3 HVHL 1944. 283. 22