Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)
Változások 1876-tól 1945-ig
4. Hevesi szolgabírói járás, székhelye Heves Átány (Szárazbő), Boczonád (Alatka), Bod (Báb), Erdőtelek (Felső-Telek, Tenk, Hányi), Tarna-Erk, Heves (Beltelek, Csász), Kömlő, Tarna-Méra (Fogacs), Pély (Hatrongyos), Tarna-Örs (Miske), TarnaSzent-Miklós, Vezekény, Zaránk, Zsadány. 5. Tisza-füredi szolgabírói járás, székhelye Tisza-Füred Kisköre (Hadház, Várfenek), Nagy-Iván, Poroszló (Cserőköz, Csapóköz, Fehér Akla, Csaszlód, Ráboly), Sarud (Hidvég), Tisza-Füred (Kócs), Lőrinczfalva (Magyarad), Tisza-Igar, Tisza-Nána (Dinyéshát), Tisza-Örs (Örs), Tisza-Örvény, Tisza-Szőllős (Domaháza) 6. Pétervásári szolgabírói járás, székhelye Pétervásár Aranyos (Butaj), Bakta, Balla (Tardona), Bátony (Tiribes, Felső-Legyend, Alsó-Legyend, KisBátony), Bátor (Kisbátor), Bekölcze, Bocs, Bodony, Csehi (Ördögfalva), Derecske, Dorogháza (Dorog), Erdőkövesd, Fedémes, Füzes, Istenmezeje (Szederkény), Ivád, Lelesz (Bolya), Maczonka, Mikófalva (Villó), Mindszent, Nádujfalu (Alsó- és Felső-Iván), Párád (Ó-Huta), Pétervásár (Vezekény), Recsk (Lak), Sirok (Kőkút, Rozsnak), Szajla, Szék (Pósvár), Szent-Domonkos (Tipászó), Szent-Erzsébet, Szúcs, Szuha (Szuhai-Huta), Terpes, Váraszó. Az 1876. évi megyerendezés nem oldotta meg maradéktalanul egyes községek hovatartozásának problémáját. Az érdekelt községek kérelmére, a megyékkel való hosszas tárgyalások után is csak akkor változtattak a kialakult határokon, ha ehhez a megye is hozzájárult. Erre a legjellemzőbb példa Felsőtárkány, Kistálya és Andornak esete. Mindhárom község a Bach-korszakban Heves megyéhez tartozott és kérelmezték, hogy továbbra is Heves megyéhez tartozzanak. Tisza Kálmán javasolta Felsőtárkány község átcsatolását, mert ahhoz Borsod megye hozzájárult, de Kistályát és Andornakot nem volt hajlandó átcsatolni, mert „habár kétségbe vonhatatlan az, miszerint Kistálya és Andornakra nézve is előnyös volna az, hogy a közel szomszédságukban levő Eger városában találhatnák együtt összes közhatóságaikat, de mivelhogy ... ezen községeknek sem Mezőkövesddel, sem Miskolccal, mint járási és megyei központokkal való érintkezése nem ütközik nagyobb nehézségekbe: Borsod megye területének, a megye közönsége által ellenzett ily nagyobb megcsonkítását az illető községi lakosokra háramló kényelmi szempontok által eléggé indokoltnak nem találtam, részemről csak Felső-Tárkány község átkebelezését hozom javaslatba". Kistálya község Egertől 3 km-re található, Mezőkövesdtől 30, Miskolctól 70 km távolságra fekszik, de ez nem volt elég indok az átcsatolásra. A „nagyobb" megcsonkítás a megye területének 0,46%-át jelentette volna. 2 1 Az 1884. évi VII. tc. alapján és a 29122/1884 sz. belügyminiszteri rendelet értelmében végül is 1884. május 20-tól Felső-Tárkány község Borsod megyétől Heves megye egri járásához került. 1896-ban a Laskó-patak szabályozása miatt történt kisebb mértékű területátcsatolás Heves és Borsod megye között. A vízfolyás bal partjára eső részt Bessenyő, illetve Tepély-puszta területéből Borsod megye Egerfarmos községéhez, a jobb partjára eső részt pedig Egerfarmos területéből a Heves megyei Bessenyő községhez csatolták a m. kir. belügyminiszter az évi 1877. számú körrendelete alapján. A század végére egyre nagyobb problémát okozott a közigazgatásban, a vasúti és postai forgalomban, hogy az országban több azonos nevü község létezett, így pusztán nevük alapján nem lehetett megállapítani, hogy azok melyik megyében találhatók. 826 volt az olyan helységnév, melyet minden megkülönböztető jelző nélkül több község is viselt az országban, és 2000-re tehető az ily módon kérdésesen lokalizálható települések száma. Csak néhány Heves megyét is érintő példa: 7 Bessenyő, 8 Csehi, 7 Kápolna, 8 Veresmart, 4 Solymos, 2 Felsőnána nevü község volt az országban. 2 2 1890-ben a 8911/1890 sz. belügyminiszteri rendelet alapján Mindszent község neve változott meg Mátra-Mindszentre. 2 1 Benisch 12. 2 2 Buday 9. 19
