Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)
Változások 1876-tól 1945-ig
A nagyközség önállóan intézte ügyeit, saját jegyzője volt. A kisközségnek is megvolt a saját képviselő-testülete, de kettő vagy több szomszédos kisközség közösen tartott jegyzőt, ezáltal körjegyzőséget alkottak. A községek mindegyike a szolgabírók alá, a városok közvetlenül a vármegye felügyelete alá tartoztak. 1876 márciusában a Tisza áradása következtében 23 település került víz alá. Tisza-Halász község is elpusztult, s lakói kérelmezték, hogy a falut más helyen, a folyótól távolabb építhessék újjá. Az újjáépítés és az áttelepítés 1882-ig tartott Schlauch Lőrinc szatmári püspök közreműködésével. A község neve Új-halász lett, majd 1880-ban engedélyt kapott a Lőrinczfalva név használatára. 1 0 1879-ben a Csehi körjegyzőséghez tartozó Mikófalva kisközség nagyközséggé alakult, s a maradó három kisközség - Csehi, Szúcs, Bekölce - körjegyzőséggé alakult. 2 0 A megyék háztartásáról szóló 1883. évi XV. tc. kihatott a vármegyék területi beosztására is. A törvény 16. §-a úgy rendelkezett, hogy a megyének járások szerinti beosztásáról, a tisztviselők létszámának és illetményének meghatározásáról még az 1883-as esztendő folyamán a vármegye szabályrendeletben köteles intézkedni. Útmutatásként kimondta, hogy a Járások területe és székhelye a járásbíróságok területeivel és székhelyeivel lehetőleg megegyezően állapitandók meg". Míg a Szapáryjavaslat törvényben kívánta megállapítani a járások számát és székhelyét, addig ez a törvény mindezt a vármegye törvényhatóságára bízta, s csak a járásbíróságok és a közigazgatási járások területére és székhelyére vonatkozóan egységesített. 1883-ig gyakorlatilag az a község minősült a járás székhelyének, ahol a szolgabíró lakott. 1878ban Heves megyében a következő községek voltak járási székhelyek: Szólát, Verpelét, Heves, Pásztó, Gyöngyös-Tarján, Ivád, Tisza-Füred. 1883 után a járások székhelye már szabályrendelet által meghatározott volt, de a járás első tisztviselője még mindig nem volt köteles a székhelyközségben lakni. Ezt az áldatlan állapotot szüntette meg az 1886. évi XXI. tc. 67. §-a, amikor kimondta, hogy a központi tisztviselők a vármegye székhelyén, a kültisztviselők pedig a törvényhatóság által kijelölt járási székhelyen kötelesek lakni. Az új járási beosztást, amely kisebb módosításokkal egészen 1950-ig érvényben volt, 1883. május 13-án kelt 5037/a számú iratában határozta meg Heves vármegye alispánja. A 116 település új közigazgatási beosztása a következők szerint alakult. (Zárójelben a lakott külterületek szerepelnek.) Rendezett tanácsú városok: Eger és Gyöngyös (Bene, Encs). 1. Egri szolgabírói járás, székhelye Eger Aldebrő (Balpüspöki), Bessenyő (Tepély), Deménd (Pázmánd), Dormánd, Eger-Szalók, Feldebrő, Felnémet, Felső-Nána, Füzes-Abony (Szikszó, Kis-Buda), Kaál (Nagyút), Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Maklár, Mező-Tárkány, Nagy-Tállya, Szarvaskő, Szent-Mária, Szóláth (Szólát, Szalók), Tófalu, Vécs (Felfalu), Verpelét. 2. Gyöngyösi szolgabírói járás, székhelye Gyöngyös Adács, Atkár (Tass), Detk (Tarnócza), Domoszló, Gyöngyös-Halász, Gyöngyös-Oroszi, GyöngyösPata, Gyöngyös-Püspöki, Gyöngyös-Tarján (Fajzat), Halmaj, Karácsond, Ludas, Markaz, Nagy-Füged (Kis-Füged, Tarcsa), Nagy-Réde (Kis-Réde), Saár, Solymos, Szűcsi, Ugra, Vámos-Györk, Veresmarth, Visonta, Visznek. 3. Hatvani szolgabírói járás, székhelye, Hatvan Apcz, Csány, Ecséd, Fancsal, Hatvan (Nagy-Gombos, Kis-Gombos), Hasznos (Alsó- és Felső-Huta), Horth, Pásztó (Muzsla), Szent-Jakab (Filimes), Szurdok-Püspöki (Kis-Jobbágyi), Tar. 1 9 Alispáni jelentés 1880. 2 0 HML IV-404/a/l. 3184/1879. 18
